A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Rabbi Jehuda Löw Ben Becalél és a prágai zsidóváros
ha-vásárokról is említést tettek. Bizánci ezüstpénzek is forgalomban voltak.’ Közleményünkben az olvasó bepillantást nyerhet a prágai zsidóság ezeréves históriájába. Scheiber Sándor (1913-1985), a Rabbiképző tudós professzora kitűnő kapcsolatokat ápolt Szeged szellemi életének jeleseivel. Bálint Sándor (1904- 1980) néprajztudós meghívására magántanári székfoglalót tartott a szegedi tudományegyetemen. Baráti kötelék és munkatársi együttműködés fűzte Péter László irodalomtörténészhez is. A Gélemről szóló tanulmányában állapította meg: „A téma megtermékenyítette az irodalmat, a képzőművészetet, a zenét”.3 4 Ismertetésünket Franz Kafka (1883-1924), Gustav Meyrink (1868-1932) és Prága más szerelmesei által is szívesen megrajzolt városképpel, a zsidóváros, Josefov múltjába merülésével kezdjük. Munkánkat művelődéstörténeti városlátogatásnak szánjuk. Egy szelet a prágai zsidóváros történetéből A cseh mondavilág megemlíti a keleti pogromok elől menekülő zsidók oltalmát és letelepítését. Jótéteményesük a titokzatos Libuse hercegnő. A Premysl- dinasztia alatt zajlott le a zsidók prágai honfoglalása. Szálláshelyüket Vysehrad (Magasvár) területén jelölték ki. 1067-ben II. Vratiszlav (1061-1092) az egykori piactér (ma Staroméstské námesti) és a Moldva felső gázolója közt telepítette le a zsidókat. A gettó Az első keresztes hadjárat idején, 1098-ban Amiens-i Péter remete szegényekből álló hada és a német rablólovagok rendkívül kegyetlen módon támadtak rá a prágai zsidó lakosságra. Tűzzel és keresztvízzel, „vérfürdővel” sújtották a szerencsétlen lakosságot. A pogromok továbbra is jelentős károkat okoztak a zsidóságnak. Luxemburgi János (1310-1346), a „Cseh”, csak nagy váltságdíj fejében kíméli a zsidókat. így sem volt ritka a kényszer-keresztség felvétele. Sok hitsorsos kereskedő menekült el Lengyelországba. A flagellánsok garázdálkodását a gettó mészárosai fékezték meg. A kézitusában a bárdok, a taglók is előkerültek. A gettót az 1230 táján alapított Óváros (Staré Mésto) fogta körül, területileg és társadalmilag évszázadokig elszigetelte. 1290-ben mintegy kétezren estek áldozatul a hamis, koholt vádaknak. Csaknem egy évszázad múlva, 1389-ben még súlyosabb üldöztetésnek lettek kitéve a zsidók. Az üldöztetések hátterében a 3 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. 11. kötet. Csehország. 1. rész. Budapest, 1894. 170.; COSMAS, Pragensis: Chronieon Bohemorum (Cseh Krónika). Praha, 1783. 4 SCHEIBER Sándor: Folklór és tárgytörténet. Makkabi - Budapest, 1996. 1205-1218.; Vö. még RIPELL1NO, Angelo Maria: Mágikus Prága (Praga magica). Torino, 1973.; FISCHL, Viktor: Az ötödik negyed (Pátá ctvrt). Prága, 1992. 344
