A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
IN MEMORIAM - SAMU JÁNOS: Jancsi pajtás, loptam neköd almát! A Lázár utcából Hawaiiba
tengör vót. Én mög 22 évesen bizony elsírtam magam miatta. De Péter atya jóságosán elmagyarázta, hogy mit csináltam rosszul, amibül én nagyon sokat tanultam. Tüle tanultam mög azt a mondást, hogy „nem az számít az életbe', hogy hány hibát csinálunk, hanem az, hogy hányszor követjük el ugyanazt a hibát”. És utána rohamosan javult a minősége a munkámnak. A szibériai fajdkakasvadászatrul (ami állítólag az akkori Igazságügyi Minisztérium fejeseinek készült) mán nagyon szép fordítást készítöttem. Amikor kikerültem a börtönbül, Vásárhelyre möntem dógozni, a Béke szállóba, portásnak. Hiányzott a fordítás. Azután égy börtönbeli jó barátom Lovas István tanácsára, akival azúta is tart a barátságunk, jelentköztem Pestre fordítónak a Szilikátipari Központi Kutató Intézetbe. Hát égy kicsit elhallgattam a büntetött előéletömet az önéletrajzomba', oszt így bejutottam. Teccött a munka. Elemömbe' éröztem magam. Igaz, hogy műszaki jellegű vót a fordítási munka, de a kutatók ott vótak helybe', oszt el tudták magyarázni a szakkifejezésöket. Először Fölsőgödön, majd Szigetszentmiklóson laktunk. Köllött a péz is, mög más jellegű fordításokat is szerettem vóna. Külső fordítóként is akartam munkát vállalni, és sikerült is az Országos Műszaki Könyvtár Dokumentációs Osztályátul munkát kapni, amit otthon csináltam munka után a konyhaasztalon, miközbe' a gyerökeim millió kérdésire válaszolgattam. A fordításhoz írógép is köllött, de annyi pézünk nem vót, hogy vögyünk égy táskaírógépet, oszt úgy kölcsönöztem égy jó öreg, hadviselt Royalt, ami löhetött vagy 40 kiló. Mög is izzadtam mire hazacipeltem égy nagy sporttáskába' Pestrül vonatozva, az állomásiul mög még legalább égy kilométert gyalogolva. Valahogy be köllött vóna jutnom az OFFI-ba, azaz az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodába, szintén külső fordítóként, de oda csak bizonyos ajándékokkal löhetött bejutni olyanoknak, akik az ismertebb nyelveket fordították. Kapóra gyütt égy vasutas, akinek az vót a szenvedélye, hogy a különféle nemzetük himnuszait gyűjtötte össze, és azokat magyarra fodíttatta. Mögröndölte a grönlandi himnusz magyar fordítását eszkimórul. Az OFFI-nak nem vót eszkimó-magyar fordítója, oszt Lovas Pista barátom beajánlott éngöm. Az OFFI kapva-kapott rajtam. Igaz, kértek égy szakmai önéletrajzot, mer' tudni szerették vóna, hogy hun tanultam mög eszkimóul. Mindig jó vótam fogalmazásbul, mög leleményös is, oszt nem sokbul állt égy möggyőző önéletrajzot összeállítanom. Sikerült. Mögkaptam a munkát, oszt ezzel bekerültem az OFFI-ba is. Kaptam rá néhány napot, hogy mögcsináljam. No akkor a munka mögvót, az OFFI-ba bekerültem, most mán csak azt köllött kifundálnom, hogy hogy tudok néhány nap alatt eszkimóul mögtanulni. Üsse kű, mögoldom én, gondoltam. Sokszor köllött telexözni a munkahelyemön, oszt az igazgató titkárnője rámbízta az idegönnyelvű telexüket. Tudván, hogy Grönland dán fönnhatóság alatt vót, mög var., küdtem égy telexöt a Dán Királyi Könyvtárnak, oszt mögkértem ükét, hogy telexön (mer' nem vót ám e-mail, mög fax akkor még!) küggyék el neköm a grönlandi himnusz dán fordítását, mer' abba' biztos vótam, hogy az mögvan nekik. Dánul mög az elmúlt két év alatt saját szorgalombul 332
