A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

IN MEMORIAM - DOBOS IRMA: Egy hosszú és gazdag életút. Dr. Uzonyi Rózsa (1901-1999) tanári pályája

bizonnyal az egyetem nehéz gazdasági helyzetének volt a következménye. Egye­temi tanulmányai során 1922-ben olyan kiválóságoktól hallgatott, mint az ásvá­nyok vegyi tulajdonságait Szentpétery Zsigmondnál, akit mindig nagy elismerés­sel emlegetett. Magyarország geológiáját Gaál Istvánnál, növénytani mikro- szkópi gyakorlatokat Győrffy Istvánnál, általános állattant és gyakorlatot Apáthy Istvánnál, Európa és csillagászati földrajzot, gyakorlatot Schilling Gábornál hallgatott. Az 1925/26. tanévben további kiváló tanároknál (Géléi József, Kogutowicz Károly) vizsgázott. Számos bel- és külföldi kiránduláson vett részt, így többek között a párizsi úton is. A tanári oklevél megszerzése után folyamatosan végzett tudományos munkát az intézet oktatómunkája mellett. Szentpétery Zsigmond professzora hatására és feltehetően javaslatára kőzettani területen kezdett dolgozni. 1926 májusában egyetemi pályamunkát nyújtott be A Börzsönyi hegység északi részének andesit kőzetei címen. Ezt az írását 500 000 koronás pályadíjjal jutalmazták, amely azu­tán 1930-ban az egyetem kiadványában németül meg is jelent (Uzonyi 1926, 1930). A pályamunka folytatásaként 27 éves korában Királyháza környékén, a Börzsöny hegység egyik jelentős vulkáni területén végzett terepi felvételt. Ez képezte bölcsészdoktori diplomájának témáját, amelyet 1928. április 28-án cum laude eredménnyel védett meg. Doktori disszertációja, a Hontmegyei Királyháza déli vidékének kőzettani viszonyai címen már 1928-ban, az egyetem kiadásában meg is jelent. A nehéz terepi viszonyokat és az akkori közlekedés nehézségeit legyőzte, a terület morfológiájáról és felszíni vizeiről igen élvezetes leírást ad az értekezésében. Az adott kor petrográfiai iskolájának legfontosabb módszerét, a kőzetmikroszkópiát kiválóan ismerte és alkalmazta, kőzetleírásai ma is helytál­lóak. A szerző nagy alapossággal gyűjtötte össze a vizsgált területen található andezit-, andezit-tufa- és agglomerátum-típusokat, azokon részletes vékonycsi­szolatos mikroszkópos vizsgálatokat és leírásokat végzett. Kiváló rajzkészségét az igen sok rajzolt növénymetszete bizonyítja. A tanulmány mindenesetre azt mutatja, hogy mélyen érdekelte a vulkanizmus, és azért is választotta munkájá­nak tárgyául. Sajnálatos, hogy a kutatás folytatásához nem rendelkezett anyagi támogatással, mert a tanszéken nem tudtak státuszt szerezni az immár doktorált fiatal kutatónak. Minden bizonnyal az első szárnypróbálgatás után pár év múlva kiváló tagja lett volna a hazai kőzettannak. 1928 és 1930 között dr. Miháltz Ist­ván akkori adjunktus testvérének, Miháltz Pál festőművésznek képe örökítette meg a tudományos munka jövendő fiatal tagját. A festmény a család tulajdoná­ban van. Egyetemi évei alatt már bizonyította a közösségi munka jelentőségét és fon­tosságát, s nem véletlen, hogy tagja volt az Egyetem Baráti Egyesületének és a Szegedi Alföldkutató Bizottságnak. 316

Next

/
Oldalképek
Tartalom