A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
IN MEMORIAM - DOBOS IRMA: Egy hosszú és gazdag életút. Dr. Uzonyi Rózsa (1901-1999) tanári pályája
DOBOS IRMA EGY HOSSZÚ ÉS GAZDAG ÉLETÚT Dr. Uzonyi Rózsa (1901-1999) tanári pályája A 400 éves Hajdúböszörmény város előtt tisztelgünk azzal, hogy a sok kiválósága közül a böszörményi születésű dr. Uzonyi Rózsa életútját mutatjuk be, ezzel is pótolva a megemlékezést a több mint 10 éve elhunyt pedagógusról. Ősei csak az 1700-as években telepedtek le Hajdúböszörményben, de a leszármazottak közül sokan még jelenleg is ott élnek. A családkutató történészek szerint az Uzonyi család az erdélyi Uzon községből (Háromszék megye egyik székely székéből, a Sepsi székből) származik és 1620 körül, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem idejében címeres (armális) nemeslevelet kaptak a községben lakó Tamás fiúági leszármazottjai, és ettől kezdve az Uzon nevet viselték. Nagy Iván helyesen állapította meg, hogy az Uzonyi család Szabolcs vármegye (esetleg Szatmár megyére is gondolt) nemes családjai között lehet. Feltételezi, hogy ez a család a Zemplén megyei Uzonyi- Kis családdal lehet kapcsolatban (1863). Szinnyei József több nevet felsorol közelebbi kapcsolat megjelölése nélkül. így Uzoni Sz■ Balás református lelkészt (t 1672 körül), Uzoni (Jankó) Boldizsár lelkészt, aki 1606-ban valószínűleg Uzonban született, Uzoni F. Gábor tanárt, Uzoni Sándor jogi doktort (1914). Kempelen Béla az uzoni nemességet 1611-re vezeti vissza, amelyre a Gyfv. f(Gyulafehérvár) kpt. Cent. XX. 114.] utal (1933). A leghitelesebbnek Herpay Gábor munkáját tekintjük, mivel az ott közöltek megegyeznek a családi okmányok adataival (1926). A család származására vonatkozó legkorábbi adat a feljegyzések szerint Kis Fábiántól, illetve annak Tamás fiától vezethető le. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárban Uzonyi-Kis címszó alatti tanúvallomás alapján felvett jegyzőkönyv szerint 1629. december 5-én az uzonyiak Sepsi székben, Uzonyban az „Ekklésia Parochialis” helyen tartott gyűlésen eskü alatt vallották a jelenlévő „Seipsi-Székben Uzonban” lakó megkérdezettek, hogy Uzonyi-Kis Tamás a hadban velük együtt szolgált Bethlen Gábor fejedelem idejében mind Magyarországon, mind Németországban, majd később az „öregebb” Rákóczi idejében. Tótországban pedig úgy megvagdosták, hogy nem remélték, hogy azokból a sebekből meggyógyuljon. Két esztendő múlva alig tudott hazatántorogni Uzonba. Valóban Bethlen Gábor háromszor indított háborút a Habsburg-ház ellen, és egyszer a harmincéves háborúban is részt vett. Ettől a Tamás őstől származott fia, János és unokája, Mihály már Csaholyban lakott (Szatmár vármegye, fehérgyarmati járás), és az ő fia, György pedig a Szilágy vármegyei Érkáváson élt. Mihály felesége, a csaholyi birtokos nemes Kávásy Erzsébet 1725-ben a Zemplén megyei nemesek közgyűlésén okmányokkal igazolta néhai férje, Uzonyi Kis Mihály székely nemesi származását (Lelkes 1992). [A jegyzőkönyv a Varannóban (Zemplén vármegye) tartott közgyűlésen, 313
