A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
IN MEMORIAM - Katyh és Magyarország. Egy kiállítás margójára. Összeállította: VARSÁNYI ATTILA
** * A vérengzéseknek magyar áldozata is volt: Korompay Emánuel Aladár (1890-1940) tartalékos százados. Vele 1940 tavaszán, Harkovban végzett tarkólövés. Korompay Budapesten született, a magyar fővárosban végezte tanulmányait is, diplomát filozófiából szerzett. Az I. világháborúban a galíciai fronton szolgált, majd önként jelentkezett Józef Pilsudski Vörös Hadsereg ellen harcoló csapataiba. Lengyel nőt vett feleségül, lengyel állampolgár is lett. 1930-tól a Varsói Egyetem magyar lektoraként dolgozott, 1937-ben ő szerkesztette az első lengyel-magyar szótárt. 1939-ben mozgósították, és a keleti fronton szovjet hadifogságba esett; a sztarobelszki fogolytáborból vitték utolsó útjára. Holttestét nem azonosították. A II. világháború nemcsak az ő életét oltotta ki családjából: Márta lányát 1939 szeptemberében Varsóban német bomba ölte meg, másik lánya, Elzbieta fogságba esett, s 1943-ban a Gestapo kegyetlen kínvallatásai közepette öngyilkos lett. Korompay Emánuel felesége pedig koncentrációs táborban vesztette életét; a família egyetlen túlélője a harmadik lány, Ilona volt... A másik magyar érintett a tömegsírok 1943-as német megvizsgálásában vett részt személyesen is; szakértői véleményéért Orsós Ferenc patológust (1879- 1962) utóbb háborús főbünösnek is nyilvánították. Orsós Temesváron született, előbb Debrecenben, majd Budapesten dolgozott patológusként. 1935-től a fővárosi egyetem tanára, 1928-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1940- től rendes tagja. Az Orvosi Kamara képviselőjeként tagja volt a magyar országgyűlés felsőházának is. Az ő módszereit alkalmazva állapította meg 1943-ban a németek által felkért bizottság a katyni vérengzés időpontját: ezzel igazolták, hogy a lengyel katonatisztek kivégzését a Szovjetunió követte el. A szovjetek németeket bűnösnek kikiáltó kampánya során aztán Orsós kiadatását is kérték, amit a szövetséges hatalmak megtagadtak. A Magyar Tudományos Akadémia mindenesetre 1945-ben kizárta Orsós Ferencet tagjai sorából (a vádak szerint szakértői véleményét szélsőjobboldali politikai nézetei alapján alkotta meg), aki 1944 decemberében végleg Németországba távozott; nyugdíjazásáig a mainzi egyetem képzőművészeti módszertan tanáraként dolgozott. 1962. július 25-én hunyt el Mainzban. Hódmezővásárhelyen a Magyar Kultúra Napján, 2010. január 22-én nyílt meg az Emlékpont múzeumban a Katyn - Tömeggyilkosság, politika, erkölcs című kiállítás, melynek ünnepélyes megnyitóján a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács titkára, Andrzej Przewoznik mondott beszédet, melyet a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója, Biernacki Karol tolmácsolt a jelenlévő közönségnek: 303
