A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

VÉLEMÉNY - VITA - SZEPSY SZŰCS LEVENTE: Létezett-e Szent Adorján Mártyr (Mártély) falu az Árpád-korban?

állítás ENGEDÉLYÉT (DL 253855). Mikor változott át a Szent Adrian Mártír falu neve Mártéllyá? A hamis és va­lódi oklevelekben mindig Adorjánmartyr, ill. Szent Adorján Mártír néven szere­pel egészen a török időkig. Hogy ki adja a „Mártély” nevet a falunak? A török ADÓSZEDŐK! Az 1560-as török defterben MARTÉLY néven írják. 1566-os defterben először írják MÁRTÉLY-nak! (A vásárhelyi náhijéhez tartozik.) Ha egy török „hithű” katona elesett egy csatában, „mártírrá”vált. A török írnokok nem akarták ezt a szót egy magyar falu neveként használni! Adatok: Fejér György: Codex diplomaticus; Árpád-kori oklevéltár; Anjou­kon oklevéltár; Zsigmond-kori oklevéltár; Györffy György: Az Árpád-kori Ma­gyarország történeti földrajza; Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában; Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején; A pannonhalmi Szent Benedek rend története, VII. kötet; Anony­mus: A magyarok cselekedete; Balás György: A székelyek nyomában; B. Szabó János: A tatárjárás; B. Szabó János:A mohácsi csata; Kristó Gyula, László Gyu­la, Györffy György, Hóman Bálint, Pais Dezső munkái. Az említett oklevelek megtekinthetők a Magyar Országos Levéltár Arcanum- adatbázisában az interneten. 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom