A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - TALMÁCSI GYÖRGY: Vásárhely jeles sportolói IV.
A tavaszi fordulókban már döntő szerep jutott neki, részese lehetett annak a sikernek, hogy 1978. június 18-án a HMSE - a bajnokság átszervezésével - az NB Ill-ban megszerzett nyolcadik helyének köszönhetően, az NB II-be jutott. 15 alkalommal hagyták el győztesen a játékteret, többek között az utolsó mérkőzésen is, amikor a Nyíregyházát győzték le 4:0 arányban. A csapat Kelemen - Nagy F., Lancsa, Patócs, dr. Bálint, Antal, Mészáros, Bunda, Sisa, Kovács, Nádasdi, Nagy L. összeállításban játszott, a kispadon Mészáros Imre edző ült. Első NB Il-es évadjuk nagyszerű őszi szerepléssel indult, de tavasszal vészesen csúsztak vissza az osztályozót jelentő helyek felé, ami Mészáros edző állásába került. Bálint doktornak azonban nem ment rosszul a játék, amit az is bizonyított, hogy 1979. december 24-én a Csongrádi Megyei Hírlap az év legjobb megyei sportolójának választotta. A következő szezort már Szigeti Ferenc edző irányításával kezdték meg, jól ment a gárdának, végig a bajnokság élmezőnyében tanyáztak, s végül az NB lies bajnokság Keleti csoportjának harmadik helyén zártak. Ez akkor minden idők legjobb vásárhelyi labdarúgó helyezését jelentette. 3. HMSE 38 14 14 10 46:30 42 A csapatot Ulbert, Bugyik, Szenti, Lancsa, Magyar, Olasz, Kántor, Feleki, dr. Bálint, Fehér, Zielbauer, Nádasdi, Pethő, Stark, Kovács és Simái alkották. Bálint László a bajnokság során végig a csapat vezéregyénisége volt, ezért nem keltett meglepetést, hogy 1980. április 24-én helyet kapott a Keleti csoport NB Il-es válogatottjában, sőt, az itt mutatott teljesítményével meghívták az NB Il-es országos válogatottba is, amely az olasz B liga legjobbjai ellen készült. Az NB Il-es dobogó harmadik helyét még egyszer érték el: 1982. május 23- án, a Mezőtúron elszenvedett vereségük ellenére (H. Szabó L. SE - HMSE 2:1) bronzérmesek lettek, és ezzel biztosan maradtak bent a szűkített létszámú NB lies bajnokságban. Dr. Bálint László 1983. júliusáig 232 alkalommal játszott a HMSE-ben, és 89 gólt lőtt. Játékintelligenciájára jellemző, hogy a kapusposzt kivételével szinte mindenhol bevethető volt. Legtöbbször a középpályán szerepelt, ahol övé volt a karmesteri pálca. Szabadrúgásai életveszélyt jelentettek a kapusok számára. Saját csapattársai körében megkérdőjelezhetetlen tekintélyt vívott ki magának a pályán kívül is, ellenfejei pedig a mindig sportszerűen játszó, fair play-játékost tisztelték benne. Levezetésként még négy évig játszott Makón, majd 52 évesen Szikáncson hagyta abba az aktív labdarúgást. Ekkor már a magyar orvosválogatott volt a szíve csücske. 1991-ben Heraklionban, Kréta szigetén szerepeltek először az Egészségügyi Dolgozók Világjátékán (World Medical and Health Games), az ezt követő években pedig négy első helyezésnek volt részese játékosként és edzőként. Sajnos 2002-ben Balatonfüreden nem sikerült ötödször nyerniük, a döntőben 2:1 arányban alulmaradtak a belga együttessel szemben. Az 239
