A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: Antiszemita földbirtokpolitika Hódmezővásárhelyen, 1939-1944

igényléseit Csongrád vármegye, Szeged és Hódmezővásárhely városok Vitézi Székének székkapitánya proponálta. Kecskemét illetve Hódmezővásárhely városok hadigondozó tisztjei több listát is küldtek azokról a hadirokkantakról, akik a „polgári életben való könnyebb megélhetésük biztosítása érdekében” igényeltek zsidóktól elvett földet, esetleg házat is.106 De közbenjárt a földművelésügyi miniszternél a Hódmezővásárhelyi Szarvasmarhatenyésztő Egyesület ügyvezetője is, hogy a tagok legalább 150-200 hold legelőt kapjanak.107 *

Többen voltak, akiknek nem csupán keresztlevelekre, tiszta árja felmenőkre futotta, hanem igyekeztek befolyásos ismerősök protekciójával is nagyobb nyo- matékot adni kérelmüknek. Néhány igénylésére utólag, kézírással rákerült: „A kérelem kegyes jóindulatú elintézését kéri: dr. vitéz Lénárt János orsz. gyűl. képv.”.l()S Az agrárium árjásítása országszerte tág teret hagyott a korrupciónak, a vármegyei hatóságok nem egy esetben utaltak ki egyébként jogosulatlan ismerőseiknek, rokonaiknak földeket.109 Bár a hódmezővásárhelyi közigazgatás ügyelt a földosztások „törvényes” lebonyolítására,110 111 112 ennek ellenére - különösen a ka- pósabb zsidóbirtokok juttatása körül - itt sem maradhattak el a vádaskodások, a gyanús ügyletekről szóló híradások."1

Bár az 1942:XV. te. eredeti céljai között elsősorban a földéhség csillapítása és egyfajta „faji” alapokra helyezett földbirtokpolitika megvalósítása szerepelt, a végrehajtás során korántsem csak ezek a szempontok érvényesültek. A szociálisan valóban rászorulók mellett olyanok is sokan próbáltak könnyen szerezhető zsidóbirtokhoz jutni, akiknek a föld nem jelentett egzisztenciális kérdést. 1942 februárjában vitéz Vida Ferenc „tájékoztatta” a polgármesteri hivatalt arról, hogy dr. Lebovits Miksáné Pollák Gabriella kolozsvári lakos nem jelentette be a birtokait. A polgármester - természetesen a mulasztó költségére - elrendelte az ingatlanok utólagos nyilvántartásba vételét, az asszonyt pedig a „zsidótörvények kijátszása” miatt feljelentette."2 Lebovitsné válaszbeadványából kiderül, hogy a Központi Takarékpénztár és Népbank Rt. még 1935-ben elárvereztette a vásárhelyi Pollák-birtokot, az ő saját örökrészét képező 3 hold kivételével. A földeket a bank vette meg, amiket azután átadott az igazgatónak, Vida Ferencnek, aki

106 Uo. Polgm. Hiv. ír. Gazd. Üo. ír. 503/1944.

1,17 Uo. Gazd. Fel. ír. 178/1940.

I('8 Uo. 39/1940.

,0<) A birtokelosztásokat országszerte kísérő visszásságokról és korrupciós botrányokról Id.: KÁ- DÁR-VÁG1 2005. 92., CSŐSZ 2005. 189-190., UNGVÁRY 2006. 134.

1111 A belügyminiszter - nehogy állásukkal összeférhetetlen helyzetbe kerüljenek - megtiltotta a földingatlanok elidegenítésénél bármiféle címen befolyással bíró köztisztviselőknek, hogy a kiosztásra kerülő földekből birtokot szerezzenek. Habár a főispán Szent-Pály Ervin városi gazdasági felügyelőt értesítette az intézkedésről, 1944 júniusában Telbisz Károly, a vármegyei gazdasági felügyelőség hivatalvezetője úgy értesült, hogy Szent-Pály zárgondnokként átvett egy zsidóbirtokot. Ezt megengedhetetlennek találta és azonnali lemondásra szólította fel. CSML HL Gazd. Fel. ir. 1/1944. - ide csat.: 318/1944. ill. 399/1944., továbbá 391/1943.

111 VRÚ 1939. okt. 17. „Válasz a Vásárhelyi Ifjúságnak”

112 CSML HL Polgm. Hiv. ir. Gazd. Üo. ir. 420/1944.

221