A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: Antiszemita földbirtokpolitika Hódmezővásárhelyen, 1939-1944
egyfelől mert a faellátás akadozott, másfelől mert úgy érezte, mentegetőznie kell, amiért azt egy zsidó cégen keresztül intézi. Az ügyosztály az Országos Szociális Felügyelőségtől kért sürgős intézkedést, rámutatva, hogy a belvizes építkezéseket a szóban forgó zsidó cég kiiktatásával nem tudták lebonyolítani, mert az államtól ígért faanyagokat a város nem kapta meg.77 Az Országos Szociális Felügyelőség ennek ellenére leszögezte, hogy a zsidó céget ki kell zárni a beszerzésből.78 így bár a nagyobb szabású belvízvédelmi építkezéseket a város kénytelen volt Wollner nélkül megoldani, a közszállításokban továbbra sem nélkülözhette teljesen.79 A telekbérlet elvesztése azonban végleg tönkretette Hódmezővásárhely egyik legjelentősebb fakereskedelmi és -iparvállalatát. 1943. május végén Wollner bejelentette, hogy a bérlet megszűnése miatt áthelyezi az iparát, amit a hatóság arra hivatkozva nem vett tudomásul, hogy zsidónak nem adható engedély üzlet áthelyezéséhez és új üzlet létesítéséhez.80 Ezzel napirendre is tért afelett, hogy míg utóbbi valóban tilos volt, addig az egyszerű iparáthelyezés nem.81 Az iparáthelyezés megtiltása - arra hivatkozva, hogy a rendelkezések értelmében zsidó nem létesíthet új üzletet ott, ahol a zsidó iparjogosultak aránya 6% felett van - egy ideig kedvelt, bár törvénytelen módszere volt a helyi iparhatóságoknak arra, hogy tovább szűkítsék a zsidók mozgásterét. Tekintettel az antiszemita jogsza- bályözönre, az sem lenne meglepő, ha valóban csupán járatlanok lettek volna az előírásokban, sokkal inkább feltételezhető azonban, hogy igyekeztek a zsidó iparjogosultak arányszámát - ami Vásárhelyen 9% volt, nem kimagasló, viszont még így is másfélszerese az előirányzottnak - minden lehetséges módon csökkenteni. A két legjelentősebb városi haszonbérlő esetétől eltekintve a levéltári források nem utalnak arra, hogy a vásárhelyi földtulajdonosok igyekeztek volna felmondani zsidó bérlőiknek. Országszerte úgyszintén, különösen a közép- és nagybérletek egy részén még a gettósítás megkezdésekor is, hatósági jóváhagyással vagy látszólagos árjásítás révén, zsidó szakemberek gazdálkodtak. Vásárhelyen a zsidók bérletében álló ingatlanokra csak 1944. május-június folyamán rendelt el zárlati kezelést a szegedi pénzügyigazgatóság.82 A zsidók ha77 Uo. Polgm. Hív. ír. Vili. (közigazgatási) ügyosztály iratai (a továbbiakban: Közig. Üo. ir.) 7567/1941. 78 Uo. Polgm. Hív. ir. Közig. ir. 109/1942. - 280/1942. sz. 79 Uo. 402/1944. - 2921/1944. sz. 80 Uo. Hódmezővásárhely Város Mérnöki Hivatalának iratai (a továbbiakban: Mérn. Hiv. ir.) 633/1944. 81 A 34.027/1940. II. KKM. sz. határozat valamennyi iparhatósághoz, a zsidó iparüzők üzlethelyiségének ugyanazon iparhatóság hatásköre alá tartozó más község területére történő áthelyezése esetén követendő eljárásról, szövegét Id.: CSML HL Polgm. Hiv. ir. Közig. Üo. ir. 3141/1941. 82 Az 1.077/1944. VI. PM. sz. rendelet értelmében. Szövegét ld.: CSML HL Polgm. Hiv. ir. Közig, ir. 490/1944. 216
