A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - ANTAL TAMÁS: Hódmezővásárhely szervezési és működési szabályzatának ügye a két világháború között
A két világháború közötti időszakban e jogkörével számos esetben élt is - elsődlegesen a városrendészeti, a vásár- és piactartási, a helyi adóztatási és az állategészségügyi kérdésekben, valamint a törvényhatóság saját belső szervezetének kialakítása érdekében.13 így valóban megállapítható, hogy a rendeleti szintű jogalkotás „a városi jognak stabil eleme volt, és a városi polgár életét széles körben rendezte. Ez is a szabályrendeleti szabályozási csatorna fontosságát bizonyítja.”14 2. § A szervezési és működési szabályrendelet kálváriája Vásárhelyen Az önkormányzati közigazgatás szervezetét a törvényhatósági törvények (1870, 1886, 1929) és a miniszteri/minisztertanácsi rendeletek mellett a helyben alkotott (szervezési) szabályrendeletekből ismerhetjük meg. Ezen jogszabályok elkészítésére az 1886. évi XXI. te. 77. §-a adott alapvető felhatalmazást, midőn ekként rendelkezett: „a törvényhatósági joggal bíró városok azon szervezetet, mely által saját belügyeiket ellátni s a városi önkormányzatot gyakorolni kívánják, s ebből folyólag a tanácsnak s az egyes tisztviselőknek, közöttük a rendőr- kapitánynak, az önkormányzatra vonatkozó hatáskörét, szakbizottságok szervezetét, a tisztikar, a segéd-, kezelő-, rendőr- és szolga-személyzet létszámát és fizetését, úgyszintén az egyes tisztviselők által az önkormányzat körében hozott határozatokra nézve a fellebbezés módját, a helyi viszonyokhoz képest és jelen törvény korlátái között a belügyminiszter által helybenhagyandó szabályrendelettel maguk állapítják meg.” A közigazgatás rendezéséről szóló, novelláris jellegű 1929. XXX. te.15 viszont a törvényhatóságok belszervezete intézményeinek s azok joghelyzetének meghatározásához nem követelte meg kifejezetten egy egységes szervezési szabályrendelet létrehozását, hanem nyitva hagyta e kérdést azáltal, hogy az egyes törvényhatósági jogú városokra és a vármegyékre nézve nem helyezte hatályon kívül a második törvényhatósági törvény említett szakaszát - tehát elvben azok továbbra is jogosultak, mi több: kötelesek voltak a működési szabályaik normatív rögzítésére -, hanem esetről esetre meghatározta azon tárgyköröket, amelyekben az adott törvényhatóságnak - a saját szervezetére vonatkozóan - min„debreceni feltámadásig”. Két tanulmány - dokumentumokkal = Acta Jur. et Pol. Szeged. Tomus L. Fasc. 11. Szeged, 1996. 95. 13 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: CSML HL), Hódmezővásárhely város szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye (a továbbiakban: Rendeletek). Az egyéb szabályrendeletek szövegei a közgyűlési jegyzőkönyvekből és iratokból ismerhetők meg. 14 KAJTÁR István: A burzsoá városi jog kialakulása Magyarországon. Pécs, 1987. 11-12. Kandidátusi értekezés tézisei. 15 CSIZMADIA Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. 379-381., ANTAL Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919-1944. (Dél-alföldi évszázadok, 27.) Szeged, 2010. 14-27.; A közigazgatási törvényjavaslat tárgyalásai = Városok Lapja, 1929. márc. 15. 7. sz. 77-80., ápr. 1. 8. sz. 92-94., ápr. 15. 9. sz. 107-109., máj. 1. 10. sz. 117-123. 164
