A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - ANTAL TAMÁS: Hódmezővásárhely szervezési és működési szabályzatának ügye a két világháború között
törvényhatóság hivatalos lapjában való közléstől számított nyolcadik napon kellett azokat kihirdetettnek tekinteni s a hatályba lépés az ettől számított 30. napon következett be, avagy a záró rendelkezésekben feltüntetett egyéb időpont volt az irányadó.8 Az életbe lépett szabályrendeletet az egyéb közigazgatási szervek érvényesség szempontjából maguk is vizsgálhatták végrehajtás előtt, a közigazgatási bíróság pedig - az egyedi esetekben való alkalmazásukkor - a szabályrendeletek törvényességének vizsgálatát is elvégezhette.9 A törvényhatósági jogú és a törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad királyi városok, valamint a rendezett tanácsú (1929-től megyei) városok szabályrendeleteikben egyébként arra is jogosultak voltak, hogy rendőri kihágássá (mai kifejezéssel: szabálysértéssé) minősítsenek valamely, más jogszabály által nem büntetett, közösségi érdeket súlyosan sértő vagy veszélyeztető, jogellenes - és elsősorban rendészeti relevanciájú - magatartást.10 11 12 A „kihágásos” szabályrendeletek megalkotására rendszerint nem vonatkoztak különös klauzulák, a kihirdetésük azonban városokban a „helyben szokásos módon” (pl. kifüggesztés, kidobo- lás, kinyomtatás útján) történt meg. A város szabályrendeletei elfogadásának, módosításának vagy hatályon kívül helyezésének joga - a jelzett kormányzati gyámkodás mellett" - Hódmezővásárhelyen szintén a törvényhatósági bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozott." 8 A belügyminiszter 1902. évi 124.000. számú körrendeleté az „ügyviteli szabályok” kibocsátása tárgyában. Magyarországi Rendeletek Tára (a továbbiakban: MRT) 1902. Budapest, 1902. 1142— 1156., A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 125.000. számú rendelete: a vármegyei ügyviteli szabályzat. MRT 1902. Budapest. 1902. 1156-1361.. különösen: 150-170. §, 1261-1270. Lásd még a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. te. 11. §-át és a közigazgatási eljárást módosító 1901. évi XX. te. 32-33. §-ait! 9 LADIK: i. m. 73-76., A magyar közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. te. 134. §. 10 A magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról (1879. évi XL. te.) 1., 3. §§, a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928. évi X. te. 5. §. Irodalomként Id. A közigazgatási büntetőbíráskodás fejlődése az utolsó 100 évben. Tanulmánykötet. Szerk. MATHE Gábor és RÉVÉSZ Tamás. (Igazságügyi Minisztérium Tudományos és Tájékoztatási Főosztály kiadványai, 17.) Budapest, 1986., MÁTHÉ Gábor: A közigazgatási büntetőjog elmélettörténetéhez = Degré Alajos emlékkönyv. Szerk. MÁTHÉ Gábor és ZLINSZKY lános. Budapest, 1995. 149— 159., MÁTHÉ Gábor: A szabálysértés intézményének kialakulása = Szabálysértési jog. Szerk. PAPP László. Budapest, 1980. 9-19. Főiskolai jegyzet. 11 CSIZMADIA Andor: A községi (városi) önkormányzatokról = Állam és Igazgatás, 1968. márc. 3. sz. 246., SARLÓS Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Budapest, 1976. 31-39. 12 Példák más városok törvényhatóságáról: RUSZOLY lózsef: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872-1944. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, XXXV.) Szeged, 2004. 11-50., 136.; VARGA Norbert: A főispáni tisztség bevezetése Debrecen és Szeged szabad királyi városokban a köztörvényhatósági törvény alapján = Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére. Szerk. MEZEY Barna és RÉVÉSZ T. Mihály. Budapest, 2006. 606-624.; RÉVÉSZ T. Mihály: A közigazgatás rendezésének egyes kérdései Tolna megyében 1929-ben = Tanulmányok Tolna megye történetéből. V. kötet. Szerk. K. BALOG lános. Szekszárd, 1974. 371-398.; ÖLVETI Gábor: A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében, 1872-1929 = A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve. XXIV. Szerk. RAD1CS Kálmán. Debrecen, 1997. 131-152., RUSZOLY József: Zsedényi Béla politikai pályafutása a 163
