A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: Hódmezővásárhely román megszállása, 1919-1920
hazaérkezett a szovjetkormány rendeletére elhurcolt túszok utolsó csoportja is. A lakosság általában úgy ítélte meg a helyzetet, hogy „ezzel végre béke költözött a város különböző társadalmi osztályai közé és megszűnik az a sajnálatosan tapasztalt ellenséges indulat, mely a jövő megalapozásánál akár az egyének, akár a köznek csak kárára lehet”.14 A megszállók érdektelensége miatt az exponált munkásvezetők is viszonylagos biztonságban érezhették magukat. A felelősségre vonásra - az első indulatok mérséklődésével és már törvényes, de elfogultságtól nem mentes keretek között - Dávid Balázs volt nemzetőrtől eltekintve, akit a túszszedésben és a túszok elszállításában vállalt szerepe miatt Romániába internáltak, már a megszállást követően került sor.'5 A forradalmak alatt működését szüneteltetni kényszerült törvényhatósági bizottság közgyűlését június 11-ére tűzte ki a főispán. Megtartását a katonai parancsnokság azzal engedélyezte, hogy ott csupán városi ügyekről eshet szó. Már elkészült a 61 napirendi ponttal a nyomtatott meghívó is, amikor a főispán értesítette a törvényhatósági bizottságban képviselve volt pártok vezetőit, Kun Bélát és Bauer Gyulát, hogy „mivel a közgyűlésen politikai vita nem tartható s katonai intézkedésekről nem lehet tanácskozni, a megbeszélés szüksége megszűnt”. Hivatalos határozatában csupán annyi állt, hogy a másnapra meghirdetett közgyűlés elmarad.16 Az okokról megindultak a találgatások. Az egyik vélemény szerint a hadisegélyek eltörlését és a pótadó leszállítását követelő indítványok heves vitára adtak volna alkalmat, a maximált árak eltörlésének követelése pedig egyenesen szembehelyezkedett a katonai parancsnokság intézkedésével. Mások a nagyszebeni román kormányzótanácsnak a közigazgatási hatóságok ideiglenes működéséről szóló, újabban kiadott rendeletére gondoltak. Ez ugyanis kimondta, hogy minden törvényhatóság élén prefektus áll a főispánt megillető jogkörrel, és a régi választójog alapján alakult testületek feloszlottnak nyilvánítandók.17 Mosoiu tábornoknak, a románok megszállta területek Debrecenben állomásozó főparancsnokának a megbízó levélével július 11-én megérkezett a városba Henrik Brandsch román alezredes, hogy itteni székhellyel átvegye Csongrád vármegye megszállt területén a legfőbb katonai és polgári hatalmat. Medveczky Imrét, akinek polgármesteri megbízatása Soós István visszatérésével már júniusban automatikusan megszűnt, 16-án felmentette a főispáni teendők ellátása alól.18 A szász nemzetiségű, magyarul is jól beszélő prefektus működési köre a vármegyei, illetve a városi közigazgatás irányításán és ellenőrzésén túl kiterjedt 14 VFÚ 1919. jún. 21. 15 Ld. MAKÓ Imre: „Letörtük a burzsoát”. Ügyészségi vádindítvány a Tanácsköztársaság hódmezővásárhelyi vezetői és közegei ellen = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve, 2005. Hódmezővásárhely, 2006. 61-80.; CSML HL Polgm. ein. ir. V. 90/1922.-4928/1922. 16 CSML HL Főisp. ir. 24, 29, 31/1919. 17 MN 1919. jún. 2, 8., VRÚ 1919. jún. 12. 18 CSML HL Főisp. ir. 47, 52/1919. 142
