A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - BORÚS GÁBOR: Egy vásárhelyi nyomdászcsalád, 1901-1951

A nyomda gyakorlatilag 1945. január 20-án került a párt tulajdonába. A január 22-én megjelent szám már innen került ki, melynek nevét ezzel egy időben „Vásárhely Népe nyomdára” változtatták és ide költözött a szerkesztőség és a kiadóhivatal is. Naponta 9-10 ezer példányban nyomták a lapot, és itt állították elő a szegedi Szikra kiadó megbízásából 10 ezer példányban A szovjet hatalom születése című könyvet is.77 A nyomdai pénztárkönyv tanulsága szerint az újrainduló, 10-12 főt foglalkoztató üzemben Dura mellett egyetlen szakmunkás: Kovács Istvánná szedő-gépmester dolgozott, de hamarosan két szedőt is felvettek Széli Imre és Török Lajos személyében.78 Az alkalmi segédmunkások nagy számát az indokolja, hogy a villamos áramszolgáltatás rendszertelensége és hiánya miatt a gépeket kézi erővel kellett hajtani. Az újság mellett nagy számban nyomtak a város megbízásából nyomtatványokat, élelmiszerjegyeket, a pártok részére röplapokat. A nyomda történetéhez kapcsolódik a felszabadult ország első könyvének sorsa is. Varga Sándor Fejezetek a magyar könyvszakma történetéből, 1945-1951 című tanulmányában79 * * azt állította, hogy a Nógrádi Sándor és Tömpe András által írt Magyar partizánok a nógrádi szénmedencében című naplóját a szegedi Szikra nyomda megbízásából itt akarták előállítani. A nyomdát azonban a szovjet városparancsnokság 1945 első hónapjaiban lezáratta, és a félig kiszedett napló elveszett. Ezt a kijelentést cáfolta meg Kőszegfalvi Ferenc az Elet és Irodalom hasábjain, és ennek ellenkezőjét támasztják alá a fent elmondottak is.8" Dura 1946. június 7-én felmondólevelet kapott Oláh Mihály párttitkártól, aki abban arra kérte, hogy a felmondási idejét betűszedőként töltse le. Dura erre a MUOSZ főtitkárához fordult panasszal, aki szintén határozottan ellenezte ezt a fajta bánásmódot.

Dura László helyére június 1-jei hatállyal a nyomda gépi szedőjét, Széli Imrét nevezték ki. A felmondás okáról és körülményéről képet kaphatunk abból a Széllel készült beszélgetésből, melyet az újság 1947. február 9-ei száma közölt: „...[Széli] munkája beszédes bizonyítéka annak..., hogy nem a születési előjogok és az ezek folytán megszerzett iskolai végzettség jogosít valakit valamely munkakör betöltésére, hanem a rátermettség”. Dura László az „osztályharc” áldozata lett. Ezzel végleg megszűnt a család és nyomda közötti kapcsolat. 1948. május 13-án a szerkesztőség és a kiadóhivatal átköltözött a volt szociáldemokrata párt székházába - ma a Tornyai János Múzeum épülete - de a nyomda még egy rövid ideig tovább működött a Tárkány-palotában.

Végül 1948. augusztus 26-án a nyomda a szerkesztőséggel együtt az Andrássy utcai - azóta lebontott - Koncz-palotába költözött át. A második világháború után Dura Lajos és apja is elszakadt a nyomdaipartól. Ifjú Durát haza77 KÁRÁSZ József: Az új élet kezdetén i. m.

7S A Dura-nyomda pénztárkönyvéből. (Megtalálható az NLVK-ban)

79 A könyv, 1971/5. 69-87.

so KŐSZEGFALVI Ferenc: A szabad ország első könyvének kiadástörténetéhez = Élet és Irodalom, 1985. nov. 22.

137