A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - BORÚS GÁBOR: Egy vásárhelyi nyomdászcsalád, 1901-1951

val és egy kis kézisajtóval - jól felszerelt új nyomdáját, amit később egy másik gyorssajtóval bővített.15 Sikeresen vette fel a versenyt a város két legnagyobb - Róth Antal (1875-1935) és Erdei Sándor (1881-1957) vezette - nyomdájával. Kun Béla (1878-1954) Vásárhelyi Reggeli Újságot előállító nyomdáját azért nem soroltam ide, mert az nem függött a piaci viszonyoktól. (Országgyűlési képviselő lévén megengedhette magának azt, hogy lapja saját érvényesülésének, politikájának kiszolgálója legyen.)16 Dura rögtön elkezdett az üzlet után járni, hirdetései azonnal megjelentek a helyi napilapokban. Jól ráérzett a reklám jelentőségére. Például ingyen közölte több kereskedő hirdetését, akiknél ennek fejében ingyen vásárolhatott, a Korzó moziba belépők is az ő reklámjaival találkoztak. Elkezdte a különböző iskolai évkönyvek, egyesületi kiadványok nyomtatását, valamint a városnak szükséges hivatalos nyomtatványok gyártását, ami abban az időben egy biztosan betervez­hető jövedelemforrás volt. Hamarosan erős konkurenciát jelentett a többiek szá­mára. De előfordult az is, hogy a városi megrendelések versenytárgyalása előtt megállapodott Róthtal és Erdeivel, majd ennek megfelelően elosztották egymás között a munkát. Olykor kenőpénzzel nyert meg egy-egy árlejtést.17 Tagja volt a szakszervezetnek, de a tagdíjfizetés körül kialakult nézetkülönbségek miatt kilé­pett. Sokszor alkalmazott szakszervezeten kívüli munkásokat és emiatt „blokált” nyomdának nyilvánították.18 19 1923-ban Jakab Gyula könyvkötészete is üzemében működött.16 Az új nyomda megnyitásától kezdve folyamatosan volt lapja, folyó­irata. 1924. augusztus 31-én átköltöztette nyomdáját, valamint könyv- és papír­kereskedését Deák Ferenc utca 15. számú házába. 1924. november 28-án „hirde­tési vállalat” ipar gyakorlására kapott engedélyt,20 egy csak reklámokból álló hirdetési újságot'1 adott ki. Sajnos a kiadványból egyetlen példány sem marad meg. Ebben az időszakban hangsúlyeltolódás következik be a Dura-nyomda üzlet- politikájában. Háttérbe szorult a papír és a különböző írószerek forgalmazása, az aprónyomtatványok készítése, és előtérbe került a könyv, de leginkább a napilap és a folyóirat, mint a jóval nagyobb szaktudást igénylő nyomdatermékek előállí­tása. A világháború előtti kis üzletből a 20-as évek közepére a város egyik meg­határozó, a második világháború végére pedig a legjobban felszerelt nyomdavál­lalata válik. 1926-ban került ki nyomdájából az első könyv, a Pócsy Mihály pró­zai műveit tartalmazó posztumusz kötet." 15 CSML HL Ein. ir. 131/1919. 16 KÖSZEGFALV1 Ferenc: i. m. 26. és SZATHMÁRI János levele Köszegfalvi Ferencnek, 19X5. máj. 6. 17 DURA Lajos Ernő személyes közlése Kőszegfalvi Ferencnek. IS Ua. 19 Vásárhelyi Újság. 1923. júl. 6. 20 CSML HL Ein. ir. 8237/1924. DURA Lajos Ernő személyes közlése Kőszegfalvi Ferencnek. " PÓCSY Mihály. A tilosban. Összegyűjt, és kiad. HEZSŐ Sándor. Hódmezővásárhely, 1926. 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom