A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Harc a tüdővész ellen. A kútvölgyi tüdőszanatórium története

szeptember 1-jétől főorvosi megbízása alóli felmentését. Látta, érezte mindenki, hogy a problémák mellett nem lehet kézlegyintéssel elmenni, azonnal tenni kell valamit, mégpedig sürgősen. Az intézet léte vagy nem léte nem lehetett közömbös a városnak sem. Azon kívül, hogy 20 főnek álladó jellegű munkaalkalmat biztosított, a környékén lakó gazdák terményeinek felvevőpiaca is volt a szanatórium, hasznára volt a kereskedőknek és iparosoknak. 140 ezer pengő került évente az intézet révén a város gazdasági életének a vérkeringésébe. Természetesen a Szanatórium Egyesület elsődleges feladata a szanatórium talpra állítása volt. Legfontosabb feladat volt lépéseket tenni a betegbiztosítási pénztárak felé, amelyek képesek biztosítani állandó jelleggel a beteglétszámot.42

Bodnár Bertalan 1935. július 16-án a közgyűléshez benyújtott indítványában az egyesület alapszabályának módosítását kérte. Az augusztus 26-án megtartott rendkívüli közgyűlésen előterjesztett javaslathoz elsőként hozzászóló Janáky Gyula aggályait fejezte ki a tekintetben, „hogy vajon az egyesület tudja-e teljesíteni a költségvetésben előirányzott kiadásokat s felvetette a kérdést, hogy a mostani nehéz viszonyok között, most, hogy csökken a beteglétszám, szabad-e életfogytiglan szóló állásokat szervezni?” Nem helyeselte azt sem, hogy „az egyesület végrehajtó bizottságának a főorvosok tagjai lehessenek, de ha már tagjai, akkor ne legyen szavazati joguk, mert ha a végrehajtó bizottság minden tagja nincs jelen, a főorvosok lesznek többségben, s az elébük kerülő ügyekben, maguk fognak határozni.” Javasolta, hogy a főorvosoknak ne legyen a végrehajtó bizottságban szavazati joguk. Az elnök válaszában elmondta: az alkalmazandó belgyógyász és gégeszakorvos összjövedelme nem lehet több, mint jelenleg a gégeszakorvos és igazgató-főorvos fizetése. A tüdőbeteg-gondozó intézeti rendelő orvosi állásának főorvosi állásra való átszervezése sem jelent fizetésemelést. Javasolta, ha az egyesület által fenntartott intézmények működése bármi oknál fogva megszűnne, bár a főorvosok alkalmazása életfogytiglan szól is, azért mégis a most említett okok valamelyikének bekövetkeztekor a főorvosok alkalmazása is önmagától megszűnjék, és a pályázat meghirdetése is csak ilyen feltétel mellett történhet.

Az ismét felszólaló Janáky Gyula előadta, hogy jelenleg 37 beteget ápolnak, tehát az egyesület már az év első felében is ráfizetéssel dolgozott, amelynek az összege az év hátralévő részében tovább szaporodik. Nem támogatta a belgyógyász szakorvos alkalmaztatását. Müller Ferenc helyettes igazgató-főorvos szerint „az ápoltak száma 67-es napi átlagot mutat, tehát olyan mérvű csökkenés és ráfizetés, melyről Janáky Gyula beszél, nem felel meg a valóságnak”. Az elnök javaslatára a közgyűlés elfogadta, hogy az új helyzetből adódóan szükségessé vált alapszabály-módosítást a rendkívüli közgyűlés hajtsa végre és fogadja el, mert ez nélkülözhetetlen az intézet igazgatásához, hogy az uralkodó békesség,

42 CSML HL A Hódmezővásárhelyi Szanatórium Egyesület iratai, a Szanatórium Egylet közgyűlési jegyzőkönyve, 1935. aug. 26.

119