A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: A körtöltésen túl ott a nagy világ

és képek függöttek. Messina kikötőjében egy olajjal teli hajó égett, lángjai magasra csap­tak, kísérteties vörös fénnyel árasztva el a tenger és a sziget partjait. Messina városának megtekintésére január 27-én indultunk. 4—5 emeletes romba dőlt szép palotái törmelékei között katonák százai dolgoztak, avval a nyilvánvaló szándékkal, hogy a földrengés 30.-napján emberi élet mentéséről szó sem lehet. Az épen maradt bútorokat és egyéb vagyontárgyakat szedték össze. Egy kéttornyú templomon akadt meg tekintetünk, melynek tornyai még állottak, de ferdén. A falakon mutatkozó nagy repedé­sek azt a látszatot keltették, hogy azonnal összedől. Az összeomlott házak falaiból is oszlopszerű darabok meredtek a magasba, mellettük széttört bútorok. Hirtelen egy má­sodpercig tartó földrengést észleltünk, hangos földalatti moraj kíséretében s a következő pillanatban iszonyú robajjal omlott össze mellettünk egy megmaradt romos ház. Egy tágas térre érve deszkabódét pillantottunk meg, ahol az életben maradottak húz­ták meg magukat. Voltak, akik ugyanilyen bódékban ruhaneműeket és élelmiszereket árultak. Egy felállított sátorban katonatisztek ingyen kenyérutalványokat osztottak. Itt a rendet háromszoros katonai kordon sem tudta fenntartani. A tömeg, hogy kenyérhez jusson a kordont mindegyre áttörte s az így szerzett kenyeret a helyszínen azonnal elfo­gyasztotta. Szemlélői voltunk egy temetésnek. A romok alól kiásott hullákat, egyszerű faládákba helyezve szállították a közös sírba. Ott a ládákból lebocsájtották a hullákat a mély gödörbe s mentek vissza a ládákkal a többi hulláért. Mivel elszaporodtak a fosztogatók (mi is láttunk feltört Wertheim szekrényt) a ható­ság rögtönítélő bíróságot állított fel Messina romjai között, mely a fosztogatókat azonnal halálra ítélte... 4064 km vonaton és 12 órahossza tengeri út megtétele után február 2-án érkeztünk vissza Hódmezővásárhely városába.” A háborgó Vezúv nagy fináléja volt Pompeji pusztulása, mely többet nem ismétlő­dik meg - ezt gondolták eddig a tudósok. Michael Sheridan professzor szerint Nápoly nem áltathatja magát azzal, hogy viszonylagos biztonságban van. 50% esélye van annak, hogy a Vezúv rövidesen újra elkezd dühöngeni, és ennek minden évben növekszik a statisztikai valószínűsége. Ha megismétlődne egy Pompejihez hasonló kitörés, három­méteres hamuréteg alá kerülne a varázslatos Nápoly, hárommillió ember hajléktalanná, Campania egész területe pedig a Hold felületéhez válna hasonlóvá. A robbanás erőssége nagyobb lenne, mintha Hirosimára 500 atombombát dobtak volna le. Enzo Boschi, az Olasz Vulkanológiai Intézet vezetője Sheridan érveit megbízhatat­lannak, riogatónak tartja, állítja: „A Vezúv a legjobban figyelemmel kísért vulkán a világon, a mostani evakuációs forgatókönyvek olyan pontosak, amilyenek csak lehetnek. És nem fognak változni.” 3. Hódmezővásárhelyi diákok tanulmányi kirándulása Észak-Magyarországon Karádi György vezetésével Karádi György (Tokaj, 1885. dec. 20. - Hódmezővásárhely, 1946. aug. 16.) kiválóan tanuló szegény falusi kisgyerekként a sárospataki kollégiumba került. Diákévei után Eötvös-kollégistaként a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett 1910- ben bölcsészdoktori, majd tanári oklevelet. 1928. október 11-én került a vásárhelyi Beth­len Gábor Református Gimnáziumba, melynek haláláig tanára volt. A biológia tanításá­hoz több száz szemléltető rajzot készített. Befelé forduló, csendes ember volt, akiről Németh László is - tanártársa a gimnáziumban - nagy tisztelettel írt. 375

Next

/
Oldalképek
Tartalom