A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A házszámozás története Hódmezővásárhelyen
a közösen kezelt Oldalkosár és Tarján tizedekkel indult, majd Tabán, Kisutca és Újutca következett, az utóbbi még Újvárossal együtt.15 A laza rendszerbe beleférhetett az is, hogy a volt uradalmi telkeknek és zselléreknek a külső legelői járandóságra 1848 augusztusában történt összeírása teljesen egyedi számozást alkalmazzon. A nemesek házait, a számot nem kapott üres telkeket és a belterületen álló számos malmot is felsoroló uradalmi összeírás a következőkép haladt: Tarján (1-684), Tabán (685-1581), Palotai Kisutca (Lakhat városrész főutcája, a mai Szent István utca és környéke, 1582—2389), Oldalkosár (2390-2494), Újutca (2495-2620), Lógeri Kisutca (2621-2824), Újutca (2825-3584), és végül Újváros (3485-3917).16 A változékony házszámoknak kívánt hadat üzenni Basa József vásárhelyi szolgabíró, amikor 1846 szeptemberében — „hogy valahára minden háznak bizonyos és állandó számja légyen” - meghagyta, hogy az adóztatás céljára házanként történő összeíráskor az addigi házszámok rovátkája mellé egy újabb rovátkát húzzanak a behozandó új sorszámoknak. A tanácsülés ennek tizedenként történő pontos végrehajtását az esküdtek kötelességévé tette.17 18 A megkívánt állandóság alig két évet élt meg, így Bartha Sámuel gazduram példaként felhozott házszáma is az 1849. esztendőre 3781-ről 3777-re változott. Az önkényuralom éveiben A szabadságharc bukását követően az abszolutista, központosító politikát megtestesítő osztrák bürokráciához kevés dolog állhatott közelebb, mint az egyes házaknak a hatékony ellenőrzést is szolgáló, intézményesített megjelölése. Az ideiglenes adózásra történő előkészületekről 1850 márciusában kelt rendeletnél fogva Temesváry István megyefőnök április 17-én elrendelte, hogy azon községek, ahol az még nem történt meg, haladéktalanul kezdjék meg a házak számozását. A városi tanács április 22-én megbízta a polgármesteri hivatalt a szükséges házszámtáblák elkészíttetésével, a házszámozás elvégzésével azonban csak május 18-i ülésén bízott meg két városi alkalmazottat, név szerint Stéló Károlyt és Szenti Jánost, miután Müller Lajos főszolgabíró egy újabb kormánybiztosi rendeletre, törvényszék elé állítás terhe mellett, a teljesítésről tíz napon belül végjelentés bemutatására szólította fel.1 s 15 Uo. Hódmezővásárhely város adószedőjének ir.: Nemesség rovásos összeírásai és adókönyvei 1836/37-1849/50. 16 Uo. Tan. ir. Örökváltsági ir.: Az 1848. évben volt úrbéres telkeknek és zselléreknek uradalmi összeírása a külső legelői járandóságra, Tan. ir.: A volt úrbéres házak és telkek újabb birtokosainak összeírása 1866/67. 17 Uo. Tan. ir. 1846., Tanácsülési jegyzőkönyv (a továbbiakban: t.ü. jkv.) 263/1846. 18 CSML Szentesi Levéltára (a továbbiakban: CSML SZL). A Csongrádi cs. kir. Megyehatóság ir. (a továbbiakban: Csongrádi Mh. ir.) 1990/1850.; CSML HL Hódmezővásárhely város polgármesterének ir. (a továbbiakban: Polgm. ir.) 100/1850., Tan. ir.: T.ü. jkv. 1663, 1911/1850. 13
