A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944

sától, mert idejét csak pártügyeknek, fasiszta eszmék valóra váltásának és zsidó vallású kereskedőtársainak feljelentésére, üldözésére és tönkretételére fordította”.123 Kovács példájához hasonlóan a szélsőséges szervezetekben való részvétel több esetben együtt járt. Hoche Lajos fűszer- és vegyeskereskedő, kocsmáros amellett, hogy Baross-tag, a Nyilaskeresztes Párt helyi szervezetének egyik vezetője, továbbá a szintén háborús bűnös szervezetként feloszlatott Volksbund124 125 hódmezővásárhelyi csoportjának alapítója és szervezője volt. Ez utóbbi neki köszönheti a párthelyiségét is, ugyanis Hoche e célból felajánlotta a kocsmáját. Mivel az orosz hadsereg közeledtével elmenekült és 1946 végéig nem érkezett vissza, az I. sz. Igazoló Bizottság távollétében tartotta meg a tárgyalását, és mert úgy találták, hogy Hoche „egész magatartása népellenesnek volt minősíthető”, ügyét a Szegedi Népbíróság elé utalták.121' Vörös Sándor textil- és divatárukereskedő MKIE-titkári minősége, Baross- és nyilas tagságán túl az igazoló bizottság határozata szerint azok közé tartozott, akik a kereskedőtársadalom „legszélsőségesebb jobboldali rétegét képezték”, e tevékenységük pedig „nem csak népellenes, hanem eléggé el nem ítélhetően erkölcstelen is volt”.126

Szociális érzékenység és antiszemitizmus

Ha figyelembe vesszük, hogy volt olyan település, ahol a helyi Baross-elnök részt vett a deportálásokat előkészítő értekezleten, sőt, a gettóba kényszerített zsidók kínzásában és megalázó vizsgálataiban,127 a szövetség hódmezővásárhelyi vezetőinek szerepvállalását igen differenciáltan kell értékelnünk. Telek Andor egész - fentebb is vázolt - működését mérlegelve a háborút követő igazoltatások során lényegében csak formálisan szankcionálták.128 A hódmezővásárhelyi

123 Uo. 3/1945. Danyikó Károly igazolási ügye.

124 Teljes nevén: Volksbund der Deutschen in Ungarn, vagyis Magyarországi Németek Népi Szövetsége. A magyarországi németeket tömörítő szervezet a náci Németország érdekeinek képviselője volt, és jelentős szerepet játszott az SS magyarországi toborzásaiban is. Vezetőjét, Basch Ferencet 1946-ban mint háborús bűnöst elítélték és kivégezték.

125 CSML HL 1. sz. lg. Biz. ir. II. jelzésű iratok, 1946. Sz. n. Hoche Lajos igazolási ügye.

126 Uo. I. jelzésű iratok, 41/1945. Ifj. Vörös Sándor igazolási ügye. A szélsőséges pártokban, testületekben való részvétel, úgy tűnik, nem egy esetben súlyos memóriazavarokat eredményezett. Az igazoló bizottság a fenti határozatot többek között a MKIE korábban már említett, a zsidó iparjogosultak további jogfosztására irányuló javaslataira alapozta, amelyeket 1942 májusában Vörös Sándor, mint az egyesület titkára szignózott. Utóbb viszont váltig állította, hogy emlékezete szerint a leveleket aláírás előtt el sem olvasta, azok tartalmával nem értett egyet, és egyáltalán nem emlékszik, hogy azon a választmányi ülésen jelen volt-e, ahol a leveleket megszavazták. Azt nyilván maga sem tudta, hogy ha el sem olvasta őket és nem is szavazott róluk, akkor miképp tudott egyet nem érteni a javaslatokkal, egyet viszont kénytelen volt elismerni: „minthogy azon aláírásom rajta van, nyilván aláírtam”.

127 Ld. a nagybányai Baross-elnök, Horacsek József példáját: BRAHAM 1997. 609-610.

128 Az I. sz. Igazoló Bizottság feddésben részesítette, iparjogosítványának meghagyása mellett kereskedelmi és iparkamarai, valamint ipartestületi és érdekképviseleti választójogát 5 évre felfüggesztették. CSML HL I. sz. lg. Biz. ir. 1945. Sz. n. Telek Andor igazolási ügye.

113