A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944
Bíró Ernő cipészmestert 1941 júliusában egy feljelentés hozta hírbe mint „strómant”, és bár az ügyben indított detektívnyomozás nem vezetett eredményre, "s a későbbiekben - saját bevallása szerint - még 52 alkalommal hívták be a rendőrkapitányságra hasonló vádak miatt."9 Alkalmazottai egybehangzóan állították, hogy Bírót rendszeresen zsidóbérencnek minősítették és zaklatták, mert egészen a legutolsó időkig kapcsolatban állt zsidó cégekkel és alkalmazott zsidókat. Báron Zsuzsanna vallomása szerint 1944-ben 6 hónapon keresztül volt Bíró Ernő alkalmazásában, aki annak ellenére vette fel, hogy vegyes házasságból származott, és soha nem éreztette vele a származását.118 119 120 Galyas Károly villany- szerelő műszerészt pedig — aki a Baross-gyülésekre „csak ímmel-ámmal” járt, egy idő után pedig egyáltalán nem - egyenesen saját ügynöke, egy budapesti zsidó kereskedő, Wcrkner László kapacitálta 1942-ben tagságának megújítására, hogy így kaphasson nyersanyagot. És bár a zsidótörvény miatt kénytelen volt Werknert elbocsátani, a tiltó rendelkezések dacára Galyas továbbra is szállított neki árut, lehetővé téve, hogy ha illegálisan is, de megélhetéshez jusson.121 A pozitív példák ellenére azonban akadtak Baross-tagok nem kevesen, akik a valódi zsidógyülölettől hajtva, feljelentgetésekben és más antiszemita akciókban vélték felfedezni a szervezet működésének lényegét. Danyikó Károly fűszer- és vegyeskereskedőt az I. sz. Igazoló Bizottság 1945 augusztusában megfosztotta iparjogosítványától. Az indoklás szerint Danyikó 1944-ben feljelentette Braun Endréné Schwartz Lili baromfikereskedőt, amit annál is inkább „faji gyűlöletből táplálkozó magatartás”-nak ítélt az igazoló bizottság, mert Danyikó a (zsidó) Braun Endrénével társas viszonyban lévő (nem zsidó) Csáki Sámuel ellen ugyanekkor nem tett feljelentést. Arról is szóltak tanúvallomások, hogy Danyikó „a munkaszolgálatosokkal szemben semmiféle emberi magatartást nem tanúsított”.122 Kovács Ernő textilkereskedöt - aki Baross-tagsága mellett a már említett MKIE helyi csoportját is elnökölte - a háború után az I. sz. Igazoló Bizottság a Nyilaskeresztes Párt helyi szervezetében viselt „kevésbé jelentős, de még vezető jellegű állása”, valamint „népellenes bűncselekmények alapos gyanúja” miatt iparjogosítványától megfosztotta és népbíróság elé utalta, továbbá úgy jellemezte, hogy bár üzlete volt, de „gondolatában is távol állott a kereskedelem folytatábertelen bánásmód”, és annak dacára, hogy emiatt több ízben is figyelmeztetést kapott, állandóan szabotálta a szigorításra, kedvezmények megvonására utasító felettes rendelkezéseket. Almássyné 1945-ben az I. számú Igazoló Bizottság előtt elmondta: „az elmúlt rezsim, azért mert férjem a kezei alatt volt munkaszolgálatosokat nem az Ibolya százados és hozzá hasonló urak elgondolásának és szadista hajlamának megfelelően kezelte, romlásba döntötte őt, kidobták a frontra, s azóta semmi hír róla”. 118 CSML HL Polgm. Hiv. ir. Közig. Üo. ir. 4957/1941. 119 Uo. Főisp. ir. Alt. ir. 769/1945. 120 Uo. I. sz. lg. Biz. ir. 1. jelzésű iratok, 42/1945. Bíró Ernő igazolási ügye. 121 Uo. A Hódmezővásárhelyi II. sz. Igazoló Bizottság iratai, 36f/1945. Galyas Károly igazolási ügye. 122 Uo. I. sz. lg. Biz. ir. I. jelzésű iratok, 49/1945. Pancza István igazolási ügye. 112
