A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A vörös offenzíva és a román megtorlás Hódmezővásárhelyen 1919-ben
az mind kezet fogott és úgy indult a halálba. A polgármester jelentésében az áll, hogy a szerencsétleneket helyettesének többszörös közbenjárása dacára, minden előzetes kihallgatás és ítélet nélkül gyilkolták le. A katonák mielőtt visszavonultak, a tanyából és a szomszédból kihajtották a férfiakat. A kapott parancsra ők ásták meg a tömegsírt és hántolták el sorjában a halomban fekvő tetemeket.56 A bűnbakok kivégzése és az exhumálás A tömegmészárlás suttogva továbbadott híre rendkívüli izgalmat és iszonyattal eltelt rettegést keltett az emberekben, a városon napokon át halálos csönd ült. A letartóztatások pedig folytatódtak. Erre a sorsra jutott mások mellett Dobozy Jenő állami tanító, aki a proletárdiktatúra idején tagja volt a helybeli tanítói szak- szervezet bizalmi testületének. Állítólag a szélsőséget követők közé állt, és vádja alapján tartóztatták le és állították vésztörvényszék elé Hermán János igazgatótanítót, mert „a proletárdiktatúráról kicsinylőleg nyilatkozott”, és július 21-én este ő is ott volt a Szarvasban a munkástanács ominózus gyűlésén.57 Berényi a kivégzést követő első vasárnapjúlius 27-én tartotta meg eljegyzését nagy dáridó mellett. A pezsgőt, a bort, a szivart és a cigarettát kocsival vitték a lányos házhoz, a Szent László utca 19. alá. (Berényi már akkor ezt adta meg lakcímeként, amikor segélyt kért a várostól.) A menyasszony a szőke szépségű Arany Manci, Arany János földműves 18 éves leánya volt. A szülőket állítólag halálos fenyegetésekkel kényszerítette, hogy adják hozzá a lányukat.58 A Vásárhelyi Reggeli Újság értesülése szerint Berényi és társa 28-án Szegedre készült átmenni, hogy letartóztassák más vásárhelyi menekültek mellett Kun Béla volt országgyűlési képviselőt, kormánybiztost, a lap főszerkesztő56 CSML HL Tan. ir. II. 30/1920.; LÁSZLÓ 1924. 52.; VRÚ, 1919. aug. 3.; MN, 1919. aug. 7.; VN, 1945. jan. 17. 57 1 921-ben, fegyelmi tárgyalásán a következőket adta elő: „...Tóth Ferenc és Hermán János információjára tartóztatták le az oláhok. Mikor előállították, akkor Berényi román hadnagy, aki 56 ártatlan embert agyonlövetett, azt kérdezte tőle, tudja-e hol lakik Hermán János? Erre ő azt felelte, hogy tudja, melyre a válasz az volt, hogy menjek el érte és vigyem fel hozzá. E felhívásra engedelmeskedni nem akartam, mire Berényi 2 detektívet adott mellém [...] útközben a detektívek azzal fenyegettek meg, hogyha még csak reá merek Hermánra nézni, lelőnek. ...Berényi a belső szobában magához kérette Hermánt, ahonnan Berényi egy pár perc múlva kijött, azt kérdezte terhelttől, hogy milyen embernek ismerte Hermánt, nem tudta, hogy most mit feleljen rá, s azt mondotta, hogy »szakállasnak«, erre Berényi megfenyegette revolverével, hogy nem vicceljen, hanem mondja az igazat, melyre azután ő azt válaszolta, hogy korrekt és becsületes embernek ismerem. »Akkor aláírta halálos ítéletét« válaszolta Berényi. »Vigyétek le a pincébe meg fog dögleni«. Le is vitték a pincébe, ahol úgy kezelték, mint egy halálra ítéltet, még az őr is azt mondotta neki, »maga holnap megdögleni«. A véletlen közbejötté folytán szabadult innen ki, akkor mikor Berényi ellen a vizsgálatot a román parancsnokság megindította.” CSML HL K1B ir. 14/1924. 58 VRÚ, 1919. júl. 31.; CSML HLTan. ir. II. 4047/1919.,Népszámlálási összeírási ívek 1920. 71
