A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A vörös offenzíva és a román megtorlás Hódmezővásárhelyen 1919-ben
Borsi János feleségéért a kivégzés előtti napon hat román katona és egy helybeli magyar rendőr ment. El akarták vinni annak anyját is, de miután a rendőr azt mondta, hogy az öregasszony neve nincs rajta a listán, a román katona visszalökte, úgy, hogy az elesett. A városháza egyik rendőrségi szobájába lökték be őket. Ott Berényi kiszedte az embereknek a nadrágszíját, és annak a csatos végével ütötte-verte azokat. A pincében azután - ahogyan az asszony utóbb fogalmazott - már ő is kapott a román kancsukából.49 Július 25-én Berényi az akkori román városparancsnoktól, Zerkovitz főhadnagytól kapott katonai fedezettel a városháza börtönéből felhozatta foglyait. Előzőleg már kérkedve jelentette ki, hogy azokat rövidesen kivégezteti. Fél tíz körül, fegyveres katonák kettős sorfala között vezették ki őket a városháza udvaráról az ógimnázium, az akkori postaépület felőli kapun. A székház főbejárata előtt, ahol már gépfegyver is fel volt állítva, a hadnagy összeállíttatta a menetet. Piaci nap lévén kíváncsi tömeg gyűlt össze, ezért, hogy az út megtisztuljon, egy katonával a levegőbe lövetett. Voltak, akik már menni sem tudtak, azokat kocsira dobva hurcolták magukkal. Több munkásembert az utcán fogtak el, és löktek be a menetbe.50 A körtöltést már elhagyták, amikor az időközben a városba visszatért Berényi a menetet utolérte. Előszólította Posztóst, kinek feje a sok ütlegeléstől, miképp a többieké, szinte a felismerhetetlenségig fel volt dagadva, durván odalökte a magával hozott kocsihoz, azután visszalovagolt a városba.51 A forradalmak idején mindvégig mérsékelt magatartást tanúsított munkásvezető érdekében többen is közbenjártak.52 Családja felment a városházára, azonban a város vezetői is tehetetlenül álltak az eseményekkel szemben. Endrey Béla aljegyző (később polgármester és főispán) Mattiassich Dezső közjegyző feleségével átment Orosházára a román parancsnoksághoz és az ott lévő francia összekötő tisztekhez, közben lófogatú kocsijuk ernyőjét keresztül is lőtték. Onnan visszatérve Csáky Lajos helyettes polgármesterrel, aki közben Orosházáról megkapta az általuk kijárt kegyelmi parancsot, a helyi román parancsnokságra ment.53 Posztós leánya, akinek tudomása volt ugyan a városi elöljárók mentőak49 Vásárhely Népe (a továbbiakban: VN), 1945.jan. 17. 50 CSML HL Tan. ir. II. 4047/1919.; FH, 1920. júl. 27.; LÁSZLÓ 1924. 54.; SZENTI Tibor: Parasztvallomások. Gazdák emlékezése Hódmezővásárhelyről. Budapest, 2008. (A továbbiakban: SZENTI 2008.) 90. 51 LÁSZLÓ 1924. 54.; POSZTÓS 1962. 52 Április végén erélyes fellépésével Posztós állította le a Vörös Hadseregbe történő erőszakos sorozást. Az ellenállás beláthatatlan következményeitől óvta meg a várost, amikor eltávolíttatta a Kossuth téri népgyülés kommunista agitátorát, aki arra akarta rávenni a lakosságot, hogy fogjon fegyvert és menjen a Tiszára a franciák ellen. CSML HL Tan. ir. II. 4496/1919.; VRÚ, 1919. márc. 29.; Vásárhelyi Munkás Újság, 1919. márc. 30.; Vásárhelyi Vörös Újság (a továbbiakban: VVÚ), 1919. ápr. 1. 53 CSML HL Lőkös Imre iratai: Endrey Béla főispán Szeder Ferenc országgyűlési képviselőhöz írt levele Borsi János, Posztós Sándor és Karácsonyi Ferenc internálási ügye kapcsán, 1944. (gépelt másolat). 69
