A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A vörös offenzíva és a román megtorlás Hódmezővásárhelyen 1919-ben

21-én délután hat órakor a körtöltésről a románok már sortüzzel fogadták azt a kocsit, amely egy vörös járőrt vitt ki a Kutasi úton. Az unitárius lelkész este nyolc óra tájban két veszettül hajtó parasztkocsira figyelt fel, a kocsiderékban elbújva vöröskatonák száguldottak be a vásártér felől. Kalmár rostagyáros, amikor este fél kilenc körül kinézett ablakán, a serháztéri faiskolán át rajvonalban nyomuló és golyószórókból lövöldöző sisakos vadászkatonákat láthatott; egyik sor a másikat váltotta, s mind a városra lőtt.

Alig alkonyodon be, a kutasi körtöltés mellől megszólaltak a kiskaliberű román ágyúk. A városban 6-8 helyen csapódott be gránát. Az egyik a nyári színkör mellett robbant, ahol a szép számban összegyűlt munkások részére ünnepi előadás folyt. Az emberek sietve menekültek be házaikba, aki tehette, pincébe húzódott le. Az ágyúlövéseket követték az első járőrök. A románok utcai gépfegyvertüz fedezete alatt birtokba vették a várost, mely éjszakára hadszíntérré vált. Az egyik krónika erről így írt: „Este háromnegyed kilenckor megszólaltak a román gépfegyverek és reggel két óráig tartott a sűrű fegyverropogás. Köz- be-közbe megszólalt az ágyú is. Az oláh formális harcot vívott a sötét utcákkal s azzal a pár puskázó emberrel, aki vaktában lövöldözött az éjszakába.” Egy másik leírás szerint a Kutasi úton bukkant fel egy erősebb csapat, mely a Patkós-kút (Jókai utca) és a főtér felé vonult. Egy járőr géppuskával a Rózsa utcán jött fel a tó alól, és a sarkon lévő Gojdár-házban az ablaknál akarta felállítani a géppuskát, hogy az egész Andrássy utcát végiglője. Miután a házba nem tudtak behatolni, a katolikus templom elé vonultak.2 '

21-én este kilenckor egy Kállai Nagy József nevű lezüllött borbély, akit őrszemnek állítottak Újvároson a csomorkányi vámkapu elé, rálőtt a közeledő román járőrre. Azok visszalőttek, golyót kapott a lábába, mire menekülni igyekezett. Egy másik golyó a Toffler-üzlet előtt terítette le. Az anyakönyvi bejegyzés szerint a halálát mell- és láblövés okozta.23 24 A románok golyóitól életét vesztette még két ártatlan polgár, Csillag János árvaszéki elnök, a népjóléti hivatal vezetője és Mihó Sándor ifjú állatorvos. Este tíz óra tájban a nyílt utcán érte őket a vad lövöldözés, véres holttestüket másnap reggel találták meg a Deák Ferenc

23 Uo.; FH, 1920. aug. 1, 3.; Most 24 éve volt a vásárhelyi csata = VRÚ, 1943. júl. 25. (FEJERVARY József: A vásárhelyi csata. CSML HL Kéziratok gyűjteménye.)

24 Hivatalosan Kállai Józsefnek hívták. Gyermekkorában teljes árvaságra jutott, apai nagyapjának 1911-ben bekövetkezett halála után a gyámja anyai nagybátyja, Moese Károly takarékpénztári cégvezető-főkönyvvezető lett, aki teljes ellátásra egy iparoscsaládnál helyezte el. Súlyos epilepsziában szenvedett, amivel 1912-ben a híres Jendrassik professzor is kezelte a fővárosban. 1913-ban, 20 évesen kérte nagykorúsítását és a segédi sorból kiemelkedve borbélyüzletet nyitott a főutcán. Kézhez kapta a gyámpénztárban kezelt tekintélyes örökségét, közel 40 ezer koronát, és meg is nősült. A tragédiájáról beszámoló híradás szerint könnyelmű vérét azonban nem tudta megzabolázni: kocsmáról kocsmára járt, mulatott, míg a pénzt teljesen elszórta. Felesége is elhagyta. A végén útszéli csavargó lett, „de a bűn útjára nem tévedt soha”. 1919 elején régi betegségével felvették a városi közkórházba, ahonnan az „új kommün” napján, 21-én kiszökött. CSML HL Hódmezővásárhely Város Árvaszékének iratai 730/1913.; Iparlajstromok gyűjteménye A—42/1913.; Kórházi ápolási törzskönyv 15/1919.; VRÚ, 1919. júl. 29.

62