A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZYNÉ KENÉZ JULIANNA: Fejezetek a Bereczk család történetéből
összeírására, de még ekkor nem valánk képesek tökéletesen felmondani. Reggel jelentettük a közigazgatási járásbiró Örlősi urnák, aki már akkor útban volt Szegedre, - azt mondván: teljesen meghatalmazom a főkapitányt, amit csak lehet mindent tegyen meg, én nékem már mennem kell - de én ágyban feküvén vagy hét nap a cselédeket szem[lé]re a városházához felkérte szembesíteni, a többi eljárásáról, mivel öt hétig a szobából ki nem mentem, többet nem tudok. Hanem most újév után Nagy András Jánosnak, kiket szinte kiraboltak, sikerült más utasítása után nyomra kapni, igy ő velünk közölvén a dolgot, szinte nyomra jöttünk, minthogy kapitány Tóth György ur előtt - a Láda Molnár Istvánt én, Dancsi Zsuzsánna és a szobalány: Vékony Julis megesmérték. Bereczk Pál ur a járásbíróság előtt január 24-én azt nyilatkoztatta, hogy a kapu kulcs a konyhában volt felakasztva, azt elvitték, és a nagykaput kinyitották, ott is strázsa volt, ezt tudósnak [azaz helyismerettel rendelkezőnek] kellett tenni. Aláírás: Bereczk Pál m. k.” A hivatalos akta alatt Bereczk Pál sajátkezű írásával ez áll: „Mikor én ezt magam leírva béadtam Medveczky szolgabiró urnák, igen sietve irtain, mert Tóth György akkori városi főkapitány ur a zsandárok által elfogatta Láda Molnár Istvánt, ki átadatott Medveczky Antal járásbiró urnák vizsgálatra. Én is megjelentem nála s kértem, hogy kiraboltatásunkat ezen, már általunk felismert Láda nevű rablóval világosságra hozni igyekezzen. O erre azt feleli: én hallottam, hogy Bereczk urékat kirabolták, de itt a főkapitányi jelentésben semmi róla nincsen, ezért Írja le a »species factist« [tényleírást], mivel tud Írni. írja le a károk jegyzékét is, és az orvosi leletet is adja be. De mivel azt hittem, hogy főbíró ur újra leíratja, csak harmadik személyben Írtam, s ami a legnagyobb hiba volt: dátumot sem tettem alá, mely azonban 20-dik Január 1852. A látleletet azonban, melyet még az eset másnapján 22. November 1851 irt házi orvosunk: Kovács Imre ur, a főkapitányi hivatalnál eltévedt, azt is újat kellett csináltatnom.” A továbbiakban Bereczk Zoltán számol be a nyomozás lefolyásáról: „A Pál elszenvedte súlyos sérülések és az éppen nem jelentéktelen anyagi károsodása méltán azt az érdeklődést keltheti fel bennünk, hogy a tettesek kézre kerültek-e és milyen büntetést kaptak? A fenti iratból láttuk, hogy Láda Molnár István - a hírhedt »kis Láda« - alaposan gyanúsíttatott. Hiszen maga Pál és Dancsi Zsuzsanna is felismerték; de azért hivatalos dokumentumaink tulajdonképpen nincsenek arra vonatkozólag, hogy bennük a tetteseket tényleg megtalálták és el is ítélték. Ezt csak a szájhagyományból tudjuk. 50
