A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
ADATTÁR - HERCZEG MIHÁL Y: Kisvállalkozások Susánban 1920-1950
artézi kút létesült. A városban két tucat kútfúró működött, Susánban 9. Ezek eljártak más alföldi városokba is kutakat fúrni, mint a kőművesek. 57. Bádogos A 19. századi cserépedényeket a vásárhelyi konyhából kiszorították a bádogedények. Ezeket javították a bádogosok. De készítettek új edényeket is: kantát, locsolót, fürdőkádat. Sőt, 1928 után a „fatüzes pörzsölőgépet” is. A városban 14, Susánban 4 bádogos- műhelyben folyt a munka. 1931-ben a városban 18, Susánban 8 bádogos volt. Két bádogárugyár is működött (Grünfeld Jakab). 1949-ben itt alakult meg a „Fémnyomó, Bádogos és Vízvezetékszerelő KTSz.” 58. Lakatos A lakatos szakmát a városban 1926-ban 41, Susánban 4 mester gyakorolta. 1931-ben már 56, ill. 14. Ebben a korban kezdtek specializálódni. Volt már Susánban 4 géplakatos. Váradi Lajos pedig főleg „ártézi kutak fúrásához szükséges eszközöket” szinte egyedül szállított az ország minden részébe. 59. Mérlegkészítő Szintén a lakatos szakmából specializálódott. A piaci rendtartás megkövetelte a hiteles mérlegek használatát. De a nagymázsa (tizedes mérleg) is megtalálható nagyon sok háznál. Az összeírásokban sohasem szerepel. Susánban 3 mérlegkészítő is volt. 60. Jószágmérlegelő Ilyen szakmát se ismernek a kimutatások. A Hatósági Mázsaházon kívül is lehetett hiteles mérlegelést végezni, az iparhatóság ilyen „nyilvános mérlegelésre” adott ki engedélyt. Susánban 2 ilyen is volt. Még 1949-ben is akadt egy. 61. Reszelővágó Kukoricakapáláskor mindig vittek magukkal „háromszög reszelőt” a kapák élezése céljából. Újra is lehetett vágatni a kopott reszelőt. A Dáni utcában lakott egy reszelővágó Susánban. 62. Tepsi- és tésztavágó-készítő Akár kemencében, akár a „sparhet lernijében” sült a minden héten szokásos tészta, tepsit használtak hozzá. Susánban 2 ilyen iparengedély birtokában készültek a tepsik, pogácsa- szaggatók, meg a csörgemetélők. 63. Fúrókészítő Minden háznál megtalálható volt kisebb-nagyobb méretű „cigányfúrú” (a göbözött fúró). Susánban Ferkovics Antal készített ilyeneket. 64. Fazekas, tálas A bádogedények elterjedése ellenére a paraszti háztartásoknak szükségük volt tejesköcsögre, csirkeitatóra, virágcserépre. A húszas években jöttek divatba a népi motívumokkal díszített tányérok, kancsók, vázák. A városban két tucat ilyen mester volt, Susánban 7. 65. Kályhás A 20. század elején még szecessziós stílusú csempékből rakták a kályhások a módosabb polgárok házaiban a cserépkályhát. 1926-ban a Majolikagyár áttért a kályhacsempék gyártására. Egyre inkább terjedt a sima csempéből rakott kandalló típusú kályha. Susánban 3 kályhás működött. 66. Faesztergályos A harmincas évek végéig szinte minden bognár vele esztergáltatta a kocsik kerékagyait, a csézakocsikhoz a hámfát. Készített fogasokat, kistükröket, szárazbejárásos házak nagykapujához díszeket. Susáni faesztergályos: Weiszfeld (Vári) László. 424
