A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
ADATTÁR - HERCZEG MIHÁL Y: Kisvállalkozások Susánban 1920-1950
33. Tej és tejtermék előállító Az 1930-as évek végétől szigorú egészségügyi szabályok betartásához kötötték a jogosítványok kiadását. Susánban mindössze 2 ilyen vállalkozóról tudunk. 34. Gabonaraktározó ipar A Kereskedelmi Rt. nagy magtára a Bauer-malom raktárépülete mellett helyezkedett el (FUTURA). A városban található nagy gabonaraktárak 1948-ban a Földműves Szövetkezet kezére kerültek. Susánban a Szeremlei u. 12. sz. alatt volt egy ilyen. 35. Bor-, sörnagykereskedés Susánban a Szeremlei utcán és a Bocskai utcán volt egy ilyen vállalkozás, amely inkább kereskedelminek tekinthető. 1949-ben 1 neve szerepel. 36. Rum és Likőrgyártó Vállalat Susánban a Szent István téren és a Bajcsy-Zsilinszky utcán működött egy-egy. Az AVO- jelentés szerint csak egy. 37. Pálinkafőző A városban 4, Susánban 2 működött. Egy a Csiga utcában, egy pedig a Szent István téren. 38. Szikvízgyártás Susánban a Szent István téren és a Kistópart utcán működött 1-1 ilyen kis „üzem”. 1949: az AVO-jelentés csak egyet ismer. 39. Korcsmáros Az 1931. évi kimutatásban 60 kocsma szerepel a városban, Susánban 18. 1949-ben az AVO-jelentésben 12. A városban 6 szálloda, Susánban 4, mert nem tettek különbséget kocsma és szálloda között. 40. Kifőzde Magánházaknál ebédet lehetett náluk kapni, de szeszesitalt nem. Az iparlajstrom szerint Susánban 5 ilyen működhetett, 1940-es adat csak 1-et említ. 41. Lúdtömő Kiss Lajos szerint 50 ilyen vállalkozó működött Susánban, akik sovány libát és kukoricát vásároltak és „Tömő asszonyokkal” tömették négy-hat hétig, amiért ludanként 50 fillért fizettek, a vállalkozó viszont öt-hat pengőt nyert. (Kiss Lajos szerint a tömőasszonyok száma meghaladta a kétszázat.) Ez az iparág semmilyen kimutatásban nem szerepel. A hízott libák nagy részét exportálták (Londonba). 42. Lúdvágó A zsidó családok háztartásában a marhahús mellett kiemelt jelentősége volt a libahúsnak. Ezt az igényt igyekezett kielégíteni a lúdvágó. Fleiszig Béla 1921-ben a Mátyás utcában lúdvágó telepet létesített, amely nemcsak a helybeli fogyasztásra számított, hanem jelentős mennyiséget exportált Londonba. A másik lúdvágó telep a Schwartz családé az Ilka utcában, Schwartz Adámé pedig a Kállay utcában. 1938-ban még Franciaországon keresztül eljutott a vásárhelyi baromfi Londonba, de a negyvenes évek elején már Budapestre sem volt szabad kövér libát szállítani, a zsidók általi felvásárlást megakadályozandó. 43. Béltisztító Légrádi József a vágóhídon levágott állatok belének tisztítására vállalkozott, és szinte az egész korszakban végezte a beles asszonyok segítségével. 44. Jéggyártás és -forgalmazás Az elektromos frizsiderek megjelenése előtt vastag falú jégszekrényekben tárolták a húst, a kocsmákban hütötték az italt. A müjéggyártás a nagy malmokban és a vágóhídon 422
