A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
ADATTÁR - HERCZEG MIHÁL Y: Kisvállalkozások Susánban 1920-1950
HERCZEG MIHAL Y KISVÁLLALKOZÁSOK SUSÁNBAN 1920-1950 Kissé szokatlannak tűnhet, hogy az egész vizsgálata helyett a rész, egy városrész ipari és kereskedelmi életének ismertetésébe fogtam. Magam is jól tudom, hogy így - kiszakítva a város egészének történetéből — torz képet rajzolhatunk. Köztudott, hogy egy település kereskedelmi gócait a belvárosban kell keresni. A lakosság szükségleteit kielégítő kisipar pedig szétszórtan az egész várost lefedi. Az ipari kisvállalkozások megléte vagy hiánya a városrészben esetleges is lehet. Mindenesetre a városrészre jellemző. Elöljáróban leszögezhetjük, hogy mindazok a jelenségek, amelyek a várost, sőt az országot érintették, Susánt sem kerülhették el. Az I. világháború, a Tanácsköztársaság, a román megszállás utáni ellehetetlenült világban a susáni vállalkozók is anyag- és pénzhiánnyal küzdöttek. A kisvállalkozók sem tudnak tőke és hitellehetőség nélkül produkálni, a vállalkozók részére jövedelmet szerezni. Az ipari termékek előállítása a hagyományos keretek közt folydogált. Nehezebb helyzetbe került a kereskedelem. Az import- és exportlehetőség befagyasztása, a devizakorlátozások, a krónikus áruhiány, a fizetőképes kereslet megcsappanása miatt évekig pangás uralkodott... A húszas évek föllendülése után a nagy gazdasági válságot, a német befolyás után a 11. világháború korlátozott világát, majd az 1945 utáni viszonyokat röviden érintve bemutatjuk az egyes ipari és kereskedelmi kisvállalkozások sorsának alakulását. 1 1. Kőműves 1926-ban az egész városban 59, Susánban 14. 1931-ben 94 van a városban, Susánban 19. 1940-ben Susánban 13, 1949-ben 15. Tudjuk, hogy 1920 előtt nyitva állt a világ a kőművesek előtt. A Monarchia egész területén, sőt a Balkánon is a paloták egész sora az ő kezük munkáját dicsérte, Bécstől Bukarestig... 1920 után ez a lehetőség elmúlt, de a csonka ország építkezései is nagyon megcsappantak. Nem jöhetett sem Erdélyből, sem a Felvidékről az építőanyag, egyrészt a devizakorlátozás, másrészt a MÁV vagonok elrablása miatt. Helyben is alig épült új ház az egész korszakban. A rokkanttelepeken 253 FAKSZ-ház, a villasor, a tisztviselőtelep meg az ONCSA keretében 40 ház. 1945 után sem javultak a lehetőségeik. Munkaalkalom minimális. 2. Ács A kőművesek által felhúzott falakra a tetőszerkezetet ácsolták. 1926-ban a városban 58, Susánban 9, 1931-ben a városban 63, Susánban 9, 1940-ben Susánban 6, 1949-ben Susánban 5. 3. Asztalos Nyílászárókat és bútorokat készít. 1926-ban a városban 67, Susánban 12. 4. Épület és portál üveges 1940-ben Susánban 1. 5. Tetőfedő Cserép helyett palalemezeket szögeit a tetőléchez. Susánban 3 „ács és pala tetőfedő mester” működött 1930 után. 419
