A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
ADATTÁR - KOVÁCS ISTVÁN: Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori helynevei 1. rész
Aranyossy Ágoston (*Guga, 1897 fHmvhely, 1973) tanár, gyógypedagógus. ♦ Bangó Adám (*? fHmvhely, 1902) kőművesmester. ♦ Szántó Kovács János (* Hmvhely, 1852 fHmvhely, 1908) agrárszocialista vezető. 62. ARANYSZITA KOCSMA -> NÓTÁRIUS-HÁZ 63. ARATÓ UTCA Béke-telepen a Lőrinc pap utcát köti össze az Alkony utcával (1985/1986). 64. ÁRENDÁS UTCA Béke-telepen a Nyárfa és a Kisfaludy utcákat köti össze (1985/1986). 65. ÁROK UTCA Tarjánban a Csillag utcát köti össze a Királyszék utcával. 1851 előtt: Lapos utca; 1857: Árok utca. Nevét a hajdani csapadék- és belvízelvezető árokról kapta. 66. ÁRPA UTCA — KALÁSZ UTCA 67. ÁRPÁD FEJEDELEM GYÓGYSZERTÁR Medgyessy Ferenc utca 4/a. 2005- ben a Petőfi útról költözött a Kertvárosba. Árpád (85d-855k.-907?) fejedelem. 68. ÁRPÁD UTCA Belvárosban az Oldalkosár utcát köti össze a Szentkirályi utcával (1857). 69. ÁRPÁD UTCA! ÓVODA — BRUNSZVIK TERÉZ ÓVODA 70. ARTÉZI KÖZKUTAK Klauzál, Rostély és Bárd utcák találkozása (Varga Mihály, 1890), Károlyi és a Vöröskereszt utca sarok (Almási Sándor, 1903); Kistópart, Bajza és Bálint utcák találkozása (Prónay József, 1903); Holló és Mihály utca sarok (Arany Mihály, 1903); Kossuth tér nyugati oldala (Prónay József, 1906); Zsoldos és a Kazinczy utca sarok (Kozár Mihály, 1906); Szántó Kovács János és Hattyas utca sarok (Kozár Mihály, 1906); Szoboszlai és a Makói út sarok (Baráth Sándor, 1907); Jókai és Agyag utca sarok (Kozár Mihály, 1907).; Klauzál és Bajza utca sarok (Almási Sándor, 1907); Zrínyi és Száraz utca sarok (Csordás József, 1908); Kossuth tér délnyugati oldala (Prónay József, 1909); Csillag, Imre és Borz utca sarok (Csanki Bálint, 1911); Damjanich és Lázár utca sarok (Kopornyik János, 1913); Szabadság tér (Kozár Mihály, 1915), Klauzál és Püspök utca sarok (Prónay József, 1921); Damjanich és Cserei sarok (Csanki Bálint, 1922), Klauzál és a Körte utca sarok (Almási Sándor, 1925); Klauzál, Rostély és Bárd utcák találkozása (Varga Tóth Imre, 1926); Damjanich és Tompa utca sarok (Kozár Mihály, 1929); Deák Ferenc és Kinizsi utca sarok (Kozár Mihály, 1929), Klauzál és Mátyás utca sarok (Almási József, 1929). Almási Sándor (*Hmvhely, 1863 t Hmvhely, ?) kútfúrómester. ♦ Arany Mihály (*Hmvhely, 1879 f Hmvhely, ?) kútfúrómester. * Baráth Sándor (*Hmvhely, 1868 f Hmvhely, ?) kútfúrómester. ♦ Kopornyik János (*Hmvhely, 1867 t?) kútfúrómester, az 1940-es években üzletet is fenntartott a Lázár utcában. ♦ Varga Tóth Imre (*Hmvhely, 1865 f?) kútfúrómester. 71. ÁRVAHÁZ -> SZERETETHÁZ 72. ÁRVÉDELMI FAL Műemlék (1958). Az 1879-es szegedi nagy árvíz után a Bocskai utcától a Tarján végéig téglából egy 3 km hosszú gátfalat emeltek. Építését 1879. június 4-én kezdték meg Klein Sámuel építész vállalkozásában Kovács Sándor és Sulyok Pál kőműves vállalkozók. A téglát a Kovács-téglagyárban gyártották. Az egykori ->Hód-tó partvonulatát követő kőfalon négy kocsi- és kilenc bolthajtásos gyalogos lejárót vágtak. Az eredeti bolthajtásos gyalogos kapukból csak a Csillag, Száraz, Királyszék és Árpád utcaiak maradtak fenn. Ez utóbbit Szerelem-kapunak is nevezték. A Rózsa, az Imre József, a Hunyadi, az Árvíz utcait időközben kocsi lejárókká szélesítették. A falat az 1973-as várostérkép támfalas körgátnak nevezi. A népies nevén Kőfal (Kűfal) az alföldi városok között egyedülálló látványosság. Az 1888-as Czégényi-féle térkép körfalként tünteti fel. 395
