A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
IN MEMORIAM - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Száz éve született Keresztes Tamás hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő
A hivatalos gyászjelentést volt politikustársa és barátja, Vándor Ferenc adta fel a lapba, amely 1953. július 22-én jelent meg.M) A temetésen a búcsúztató beszédeket Acsay László (1905-1992) volt kisgazda és MFP-képviselő, valamint Belső Gyula és Vándor Ferenc tartotta. A gyászszertartást Rácz Győző református lelkész végezte. A gyászjelentésből kiderül, hogy mindössze 44 év adatott meg Keresztes Tamásnak. A hat elemi után szeretett volna továbbtanulni, de a szegénység miatt nem lehetett. Az 1920-as évek közepén eldőlt, hogy a mezőgazdaság biztosít számára megélhetést. Több mint egy évtized alatt, szorgalmas munkával fejlesztette családi tanyáját mintagazdasággá. Eközben bekapcsolódott a helyi, majd a megyei politikába: 1932-től a Kisgazdapárt, 1942-től a Parasztszövetség tagja. A háború utáni helyzet lehetőséget teremtett számára, hogy a földműves társadalom érdekeit képviselje a magyar parlamentben. Erre csak két év jutott neki. Új pártja gyűlésein nem engedték beszédeit megtartani, ami csak fokozta a szimpátiát a választókban a Függetlenségi Párt felé. Amíg lehetett, kitartott mind a FKgP, mind az MFP programja mellett. Az országgyűlési ciklusban törvénytelenül elvették képviselői mandátumát, majd elhagyta az országot és nyugateurópai bolyongás után az Egyesült Államokban telepedett le. Minden bizonnyal haza akart térni családjához, de erre nem kerülhetett sor korai halála miatt. Sírja jelenleg is Amerikában van. Keresztes Tamás életrajzának összeállítása során számos kérdés maradt megválaszolatlanul. Ez több okra vezethető vissza: irathagyatékának egy részét az Egyesült Államokban őrzik, más része Hódmezővásárhelyen, illetve közelebbről nem ismert helyen lehet. Egy jelentős hányad megsemmisülhetett. Mindössze egyetlen fényképet, az esküvői fotóját sikerült felkutatni, amelyet Tót Pál, Keresztes feleségének unokaöccse bocsátott a szerző rendelkezésére. Nyomtatásban megjelent írásai, parlamenti beszédei, a róla írt cikkek, valamint a hódmezővásárhelyi levéltárban a rá vonatkozó, főleg polgármesteri iratanyag dokumentumai jelentették az életút összeállítása során a főbb forrásokat. 80 Uo. 1953. júl. 22. 288
