A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
IN MEMORIAM - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Száz éve született Keresztes Tamás hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő
ta negyedik helyéről minden akadály nélkül bejutott az Országgyűlésbe.64 Az MFP vezetése azonban nem nyugodhatott meg, mert a kommunisták a választási eredmények ismeretében kijelentették, hogy petíciót nyújtanak be a választási bírósághoz, hogy a testület semmisítse meg a Pfeiffer-párt összes mandátumát, mivel ajánlásaik nagy része szerintük hamis. Az MKP ebben az akcióban nemcsak a koalíció pártjaira, hanem az összes parlamentbe jutott politikai erő támogatására számíthatott. A választási bíróság csak novemberben döntött ebben a kérdésben, mégpedig a petícióban szereplő kifogásoknak helyt adva. A gyors döntést az is lehetővé tette, hogy a Pfeiffer-párt elleni beadványokat egyesítették. Az MFP a kommunisták állításával ellentétben nem volt fasiszta szervezet. Európai tekintetben is korszerű, nemzeti konzervatív erőként kívánt fellépni. Azokra a választókra számított, akik független, megszállók nélküli Magyarországban és félelemmentes életben gondolkodtak. A párt - hasonlóan a két évvel korábbi kisgazdapárthoz - a „Függetlenség kifelé, szabadság befelé!” elvet vallotta. A korábbi kisgazdapárti szavazók jelentős része ezért is támogatta Pfeifferéket, valamint azért, mert az 1945-ös FKgP, illetve a Magyar Szabadság- párt politikáját folytatták. A negyvenhat képviselőből huszonegyen a kisgazda- párt nemzetgyűlési képviselői, hárman (Zsedényi Béla, Dálnoki Miklós Béla, Moór Gyula) pártonkívüliek voltak a Nemzetgyűlésben.65 1947 szeptembere és novembere között dolgozhatott országgyűlési képviselőként Keresztes Tamás és 45 politikustársa.66 Országos pártlapként az Ellenzék szolgált, amelynek főszerkesztői teendőit Pfeiffer Zoltán pártelnök, felelős szerkesztői feladatait Futó Dezső, szintén volt kisgazda képviselő vállalta. A hetilap mindössze tíz számot ért meg 1947. augusztus 31. és november 1. között, ennek ellenére értékes információkat tartalmaz Keresztes Tamás életéről.67 A Kisgazdapártból elmondása szerint azért zárták ki, mert nem volt hajlandó a választójogi törvényt elfogadni, amely indokolatlan jogfosztásokat is lehetővé tett.68 64 Keresztesen kívül a kommunista Oláh Mihály, a szociáldemokrata Takács Ferenc, valamint a kisgazda Vata Ernő képviselte Hódmezővásárhelyt az Országgyűlésben. Egyikük sem maradt képviselő a ciklus végéig. Oláh polgármesterré választása miatt mondott le, Takácsot még a két munkáspárt egyesülése előtt visszahívta a pártvezetés, Vata a kisgazdapárt balratolódása miatt adta vissza mandátumát 1948-ban. 65 A magyar parlament, 1944-1949. Szerk. HUBAI László, TOM BOR László. Budapest, 1991. 309-310.; A Magyar Függetlenségi Pártról Id. legújabban FÖLDESI Margit - SZERENCSÉS Károly: A megbélyegzés hatalma ; Pfeiffer Zoltán, 1900-1981. Budapest, 2003. 161-235. 66 A választások nyomán eredetileg 53 mandátum jutott volna a Pfeiffer-pártnak, ez később 49-re módosult, de csak 46 képviselő foglalhatta el a helyét a kommunista támadások következtében. 67 ERŐS Gyula: Betegágyi interjú Keresztes Tamással, a mintagazdával, a szegények képviselőjével = Ellenzék, 1947. szept. 6. Az 1945-ös nemzetgyűlési, illetve az 1947-es országgyűlési almanach összeállítói nagyrészt erre a cikkre támaszkodtak. Vö. Ngy. Aim. 276-277.; Országgyűlési Almanach 1947-1949. Főszerk. MARELY1N KISS József, VIDA István. Budapest, 2005. 207. 68 Ellenzék, 1947. szept. 6. Erős Gyula idézett interjúja. 284
