A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
IN MEMORIAM - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Száz éve született Keresztes Tamás hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő
zájárulását, ebből kifolyólag helyszíni tárgyalást tűzött ki az ügyben 1932. február 4-re, a polgármesteri hivatalba.5 Az iratokból nem derült ki, csak valószínűsíthető, hogy idősebb Keresztes azért vonta vissza a töltés létesítése iránti kérelmét, mert nem sikerült megszereznie az érdekeltek hozzájárulását.6 Egy másik ügy kapcsán a Melinda-iskola tanítója, Rokk József sérelmezte, hogy a Keresztes által létesített sövénykerítés miatt esőzések idején az esővíz körbefogja az iskolát, és így a Kopáncsról bejáró gyermekek nem tudják megközelíteni az iskolát, és kénytelenek visszafordulni. Az ebből adódó hiányzások elkerülése miatt intézkedést kért az I. körzet igazgatóságától. Rokk levele 1931. február 16- án kelt. Az intézkedés nem maradt el: Mérai Sándor városi főmérnök is megállapította a kerítés szabálytalan voltát és december 18-án annak eltávolítása mellett foglalt állást, aminek Keresztes Tamás eleget tett.7 1936-ban már kevesebb akadállyal kellett megküzdenie: a törvényhatósági kisgyülés 93/1936. sz. határozatával engedélyezte Keresztes számára, hogy a Károlyi Melinda-iskola felesleges vizét elvezesse, és öntözés céljára felhasználja a megfelelő csatornák kiépítése fejében.8 Az 1930-as években ifj. Keresztes Tamás belépett az 1890/1934. M. E. sz. kormányrendelettel létrehozott Szeged és Szegedvidéki Füszerpaprikatermelők Szövetségébe, és a szövetség segítségével kiváltotta fűszerpaprika-termelői engedélyét. Vásárhely környékéről Keresztes mellett még 86-an igényelték a fentebbi iratot, köztük három ismert helybeli szociáldemokrata politikus, Benke Imre, Posztós Sándor, valamint Takács Ferenc országgyűlési képviselő.9 1945. április 8-án Koncz Bálint Gt. 400. sz. alatti lakos és 70 társa kérelemmel fordult a polgármesterhez, melyben a kopáncsi I. és II. dűlő közötti összekötő út áthelyezését szerették volna elérni, mert az út egyrészt alacsony fekvésű, ami azt jelentette, hogy csapadékos időszakban járhatatlan, másrészt nagy kerülő volt, ha valaki ezen az útszakaszon ment keresztül. Az áthelyezendő út az első tervek szerint a római katolikus egyház kiosztásra kerülő földjén át vezetett volna. 1945 decemberében Koncz Péter műszaki tanácsos irányításával, helyszínrajz segítségével felmérték az áthelyezéssel járó következményeket, amelyek szerint Keresztes birtoka növekedett, két szomszédjáé viszont csökkent volna. A törvényhatósági közgyűlés szerint Keresztesnek kellett volna kártalanítani földjéből a másik két gazdát, de mivel azok nem voltak közvetlen szomszédjai, így nem született megegyezés, és másik terv lépett életbe: Rózsa Bálint földjét jelölték ki a létesítendő út „kárvallottjának” 1948. január 14-én.10 5 Uo. 6 Uo. V. 94/1932. 7 Uo. II. 776/1931. 8 Uo. II. 269/1936. 9 Az igénylők névsorát és az engedélyek átvételi elismervényét Id. CSML HL Városi Tanács Polgm. Hiv. ir. I. 1168/1938. 10 A kérelmet, a helyszínrajzokat és az ügy további iratait ld. CSML HL Polgm. Hiv. ir. II. 433/1946. 269
