A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

ÉVFORDULÓ - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Vásárhelyi oktatási évfordulók

FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET VÁSÁRHELYI OKTATÁSI ÉVFORDULÓK

Százhatvan éve született Pásztor Józsefné, a Klauzál utcai óvoda első óvónője

A Klauzál utcai Óvoda gyermekmenhelyként indult 1883. június 20-án egy bérelt házban, a Rostély u. 11 szám alatt, özv. Pásztor Józsefné Boráé Terézia vezetésével. A 33 éves, akkor még óvónői képesítéssel nem rendelkező özvegyasszony kitűnő érzékkel nevelte - nyomorúságos körülmények között — a rábízott kicsinyeket. 14 éven keresztül nap mint nap több mint száz gyermekkel foglalkozott a rozoga, a háztulajdonos által rossz karban tartott, gyermekek fogadására teljesen alkalmatlan épületben.

1897. augusztus 16-án a város egy új, korszerű, szolgálati lakással ellátott óvodát építtetett, amely még napjainkban is működik.1 A rátermett, agilis óvónő intézményének rövid időn belül jó hírnevet szerzett. Önfeláldozó munkáját a felettes hatóság is elismerte, és a szülők körében is nagy népszerűségnek örvendett.

Magánélete sem volt könnyű. Három gyermeket nevelt egyedül, akik mind híres emberek lettek. János fia szobrászművész, József fia író és színművész, Irénke lánya pedig - édesanyja példáját követve - óvónő lett.

Munkájával, példamutató életvitelével kollégái körében is nagy tekintélyt vívott ki magának. Kartársai szerint párját ritkító szerénység, nagy pedagógiai rátermettség jellemezte a gyermekeket szerető, egyenes gondolkodású, ügyes, leleményes, lebilincselő óvónőt.1 2

Rendszeres szakmai bemutatókat és előadásokat tartott, felolvasóüléseket, jótékony- sági bálokat, ünnepélyeket szervezett. A susáni gyermekek részére havonta mesedélutánokat tartott. Klauzál utcai lakásán gyűltek össze a város óvónői, hogy megvitassák az előttük álló szakmai feladatokat. 1896. február 16-án a Kisdednevelők Országos Egyesülete Csongrád Megyei Körének pénztára javára óvónők bálját rendezett. A táncmulatságon - a vásárhelyi óvónőkön kívül - az Óvónőképző Intézet tanárai is részt vettek.

A város életében is meghatározó szerepet játszott. Elnöke volt a Vásárhelyi Óvónők Testületének. Ebben a minőségben kitartóan harcolt kollégái érdekeiért. 1904-ben például kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy fizetésüket évi 800-ról 1000 koronára emeljék. Példaként említette Debrecen, Szolnok és Kecskemét városát, ahol 1200 koronát fizetnek az óvónőknek.3

Tevékeny tagja volt a Kisdednevelők Országos Egyesületének, valamint a Csongrád Megyei Óvónők Körének. Minden jelentős fővárosi és vidéki rendezvényen részt vett, előadást tartott, véleményt nyilvánított. A Kisdednevelés c. szakfolyóiratban rendszeresen publikált. Nyugalomba vonulása után az óvoda vezetését leánya, özv. Kiss Gyuláné Pásztor Irénke vette át.

Pásztor Józsefnét kiemelkedő munkásságáért az országosan ismert óvónők közé sorolták. 1924. október 12-én du. 5 órakora Városi Tanács nagytermében díszközgyűlést tartottak Pásztor Józsefné tiszteletére. Köszöntötte őt Kun Béla országgyűlési képviselő,

1 Hód-Mező-Vásárhely, 1897. aug. 22.

2 FRANCISZTINÉ MOLNÁR Erzsébet: Hódmezővásárhely óvodatörténete 1860-1997. Hódmezővásárhely, 1997. (Vásárhelyi Téka, 11.) 155.

3 Uo. 152.

209