A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A házszámozás története Hódmezővásárhelyen

A népszámlálásról szóló törvény végrehajtására augusztusban megküldött ipar- és kereskedelemügyi minisztériumi rendelet ugyancsak előírta a házak és a tanyák új számozását. A tanács, miután tovább nem halogathatta a döntést, október 6-án elrendelte a végrehajtást, mégpedig a korábbi gyakorlat szerint, nehogy zavaroknak adjon alkalmat. A főjegyző, a főszámvevö és az adóigazgató felügyelete alatt erre 9 tisztviselőt, illetve hivatali alkalmazottak küldtek ki.42

A házszámtáblák beszerzésére november elején megtartott árlejtést Bárány Ede helybeli bádogosmester ajánlatára ütötték le. A város december 6-án vette át a 9150 darab új táblát; a belterület 5 tizedére összesen 5663, a tanyákra 2410, a pusztára pedig 1077 házszám esett. A táblák erős vasbádogból készültek, egyik oldalukon olajfestékkel felvitt fekete alapon 8 cm magas fehér számokkal, illetve betűkkel. A tizedet római számjegy, a tanyát nyomtatott nagy T, a pusztát nyomtatott nagy P betű jelezte, a házszámok vonallal elválasztva ezek alá kerültek. A táblák felszegezésére napszámosokat fogadott fel a város.43

A házak és tanyák megszámozása tehát ezúttal is tizedenként és határrészenként elkülönítve történt. A városról 1883-ban elkészített, 1”—20° léptékű kataszteri térképeken, az ún. színes birtokvázlatokon, melyek nagy pontossággal a birtokhatárokat és az épületeket is feltüntetik, a birtokrészletek telekkönyvi számai mellett szerepelnek a házszámok is. A térképszelvények feltüntetik a tizedet jelölő római számot és az utcák nevét is. Ezek természetesen szerepelnek a belterület első, 1888-as nyomtatott térképén is. Az 1:7200 léptékű, a tizedeket eltérő színekkel jelölő térképet Czégényi Géza városi mérnök készítette el, és az Endrényi testvérek szegedi nyomdája állította elő.44

Kerületek, utcák, házszámok

A soron következő, 1890. évi népszámlálást megelőzően a belügyminiszter szokásosan elrendelte, hogy az ország minden városában és községében vizsgálják felül a házak számozását. Az elkészítendő házszámkimutatást be kellett küldeni az Országos kir. Statisztikai Hivatalhoz, hogy ellenőrizni lehessen, a számlálásból semmiféle épület és annak lakója nem maradt ki.45 A rendelet kapcsán Vásárhelyen a tanács 10.172/1890. számú, vélhetően augusztus 1-jén hozott határozatával elrendelte a város bel- és külterületén levő lakóépületek újból történő számozását. Az ezzel megbízott Kiss János adóügyi tanácsnok jelentése nyomán a bel- és külterületre közigazgatási és adózási szempontból egészen új beosztást állapítottak meg. A tanács kimondta, hogy a város belterületét az addigi 5 várostized helyett 8 kerületre (I—VIII. kerület), a külterületet pedig három kerületre (E Tanya, II. Puszta, III. Gorzsatanya) osztják fel.

42 Uo. Tan. ir. 2458/1880. t.ü.

43 Uo. 2778, 2995. t.ü., T.ü. jkv. 2916/1880.

44 Uo. Térképgyűjtemény: Hód-mező-vásárhely törvényhatósági jogú város belterületének térképe 1888.

45 Uo. Tan. ir. II. 4881/1890.; Vásárhely és Vidéke (a továbbiakban: VV), 1890. jún. 26.

19