A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944

figyelmet, hogy csak keresztény tanuló jöhet szóba... Ezek tehát nem kizárólag és nem is mindig elsősorban antiszemita célkitűzések voltak, hanem indokolt és szükséges gazdasági-társadalmi kezdeményezések, amelyeket viszont a Baross javarészt az antiszemita célkitűzésekkel párhuzamosan, azokkal összefüggésben igyekezett megvalósítani.

Az antiszemita, fajvédő gazdaság- és társadalompolitikai programok lényegét Kádár Gábor és Vági Zoltán a magyar zsidók gazdasági megsemmisítéséről írott könyvében két alapkérdésben foglalja össze: mit és hogyan lehet a zsidóktól elvenni, illetve milyen célokra, és kiknek az érdekében lehet azt felhasználni. Ezt nevezik a fajvédelem „dichotómiájának”, kiemelve annak igazi problematikáját, jelesül, hogy bár jogos szociálpolitikai követeléseket fogalmaz meg, azokra diszkriminatív és erkölcstelen megoldási javaslatokat hoz, amikor azt hirdeti - nem mellesleg ön- és másokat áltató módon -, hogy társadalmi igazságtalanságokat újabb társadalmi igazságtalanságok révén orvosolni lehet, vagy hogy a zsidók jog- és vagyonfosztása elfogadható, sőt, szükségszerű útja nem-zsidó tömegek boldogulásának.136 137 Végül pedig érdemes arról is megemlékezni, hogy a témával foglalkozó kutatók hangsúlyozzák a zsidóellenes törvénykezés folyamatjellegét, rámutatva arra, hogy a német megszállás előtti zsidóellenes rendelkezések csak arányaikban tértek el a német megszállás utániaktól, lényegüket tekintve nem: hozzászoktatták, felkészítették a civil társadalmat és a közigazgatási hatóságokat arra, hogy eltűrjék, elfogadják, támogassák a zsidókérdés náci típusú „végső megoldását”.13' A Baross Szövetséghez hasonló fajvédő, antiszemita szervezetek tehát, amikor hirdették a diszkriminatív rendelkezések szükségességét és aktív szerepet játszottak azok végrehajtásában, egy olyan folyamatban vállaltak részt, amely organikus módon vezetett magyar állampolgárok egy „faji” alapon megkülönböztetett csoportjának tervszerű és totális kirablásához, vagyoni jogi és végül fizikai megsemmisítéséhez.

136 KÁDÁR Gábor - VÁGI Zoltán: Hullarablás. Budapest, 2005. 75.

137 UNGVÁRY 2006. 133-134.

115