A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944
Testület ma sincs feloszlatva, amelynek csak zsidótlanítása, de nem feloszlatása közérdek”. Még amikor 1943 augusztusában végleg beszolgáltatta a Testület iratait a város közigazgatási ügyosztályára, utoljára érvelni próbált - hogy szerény nézete szerint a Testület feloszlatása nem időszerű - hasztalanul.71 A hivatalos kereskedelmi érdekképviseleti pozícióra vágyó Baross 1942. decemberi rendkívüli közgyűlésén új vezetőket választott magának Telek Andor kereskedelmi tanácsos, textil-nagykereskedő, valamint Plavetz Jenő kereskedő személyében. A leköszönő elnök, Tóth János malomigazgató és az ügyvezető elnöki pozíciót betöltő György Vilmos villanytelep-igazgató azzal indokolta a lemondását, hogy a szövetség két vezető tisztviselője csakis hivatásos kereskedő lehet, mivel a közeljövőben egy készülő törvény „a Baross Szövetséget a tiszta keresztény szellemben átállított magyar kereskedelem hivatalos érdekképviseletévé avatja”.72 Ez egyébként akkor - sem később - nem valósult meg, és végül, a sors fintoraként a már nem is létező Kereskedelmi Testületet - mivel felmerült, hogy esetleg mégis ez a szervezet lesz a városban működő keresztény kereskedők hivatalos érdekképviselete - maga a Baross Szövetség alakította újjá 1943 decemberében, új alapszabályt hozott, és felkérte a kereskedőket a belépésre.73 Vásárhelyen a korszakban működő gazdasági jellegű egyesületek között a legszélsőségesebb irányvonalat a Magántisztviselő és Kereskedő Ifjak Egyesülete (MKIE) képviselte. A szervezet 1941 augusztusában külön bejelentetést küldött a polgármesternek, amelyben deklarálta, hogy „tisztán keresztény alapon s politikamentesen” működik, egyúttal felajánlotta szolgálatait a kereskedelmet érintő szakkérdésekben. Az egyesület ekkor 110 tagot számlált, elnöke Kovács Ernő textilkereskedő, egyúttal Baross-tag is, volt.74 A MKIE a gazdasági élet zsidótlanítását - tagjai közt több nyilas párttaggal és szimpatizánssal - a Baross Szövetségnél is radikálisabb módon, módszerekkel képzelte el, már 1942 májusában javasolta az összes zsidó üzlet azonnali keresztény kézre juttatását.75 Ezzel együtt, valamint a két szervezet vezetősége és tagsága között lévő átfedés miatt a helyi Baross a kereskedelmet érintő kérdésekben rendszerint kikérte a MKIE véleményét is, és sok esetben a két szervezet álláspontja - legalábbis ha a zsidók gazdasági lehetőségeinek további szűkítéséről volt szó - nem tért el különösebben. 1942 tavaszán a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara felhívta 71 CSML HL Polgm. Hiv. ir. Ein. ir. 115/1944. - ide csat.: 115/1943. - 2818/1943. ein. sz. 72 VRÚ, 1942. dec. 15. „Telek Andor a Baross Szövetség elnöke” 73 Uo. 1943. dec. 21. „A Baross Szövetség megalakítja a Kereskedelmi Testületet”. A hódmezővásárhelyi Baross Szövetség és Kereskedelmi Testület konfliktusához nagyon hasonló folyamat zajlott le Kiskunhalason is, ahol az első zsidótörvény után a főleg zsidó tagságú Halasi Kereskedők Egyesülete keveredett egyre több összetűzésbe a helyi szélsőjobboldali, radikális szervezetekkel és „keresztény” egyesületekkel. A helyi hatóságok szisztematikusan zaklatták az egyesületet, akadályozták, majd rendőrhatósági engedélyhez kötötték a működését, végül 1942 októberében belügyminiszteri rendelet alapján feloszlatták. Vagyonát a Baross Szövetség helyi szervezete kapta meg. (SIMKO-VÉGSŐ 2004. 217-218.) 74 CSML HL Polgm. Hiv. ir. Ein. ir. 115/1943. - 3087/1941. ein. sz. 75 Uo. I. sz. lg. Biz. ir. I. jelzésű iratok, 41/1945. 103
