A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944
írt Bandula Sándornak, amiben közölte, hogy „az eddig rendkívül elhanyagolt és háttérbe szorított keresztény kereskedőosztályunk érdekeinek védelme és azokért való küzdelem egész embert kíván és ezért Szövetségünk vezető emberei más hasonló elfoglaltsággal járó tisztséget nem vállalnak”, és mellékelte tíz addigi kereskedelmi testületi választmányi tag lemondó nyilatkozatát. Végül valószínűleg nem akaratlanul választotta az elköszönésnek egy meglehetősen pikírt és tapintatlan módját: „Amidőn még közlöm, hogy ifj. Bandula Sándor, kereskedelmi csoportunk ügyvezető alelnöke szóban bejelentette, hogy jelöléséről [sic!] O sem tudott és azt elvállalni úgy sem hajlandó, amit igen t. Testületük átszervező bizottságának be is jelentett, maradtunk hazafias üdvözlettel...”.62 A Hódmezővásárhelyi Kereskedelmi Testület története a következő néhány évben egyre inkább a Baross Szövetséggel szemben a fennmaradásért folytatott küzdelemről szólt. Még 1938 decemberében felmerült az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesületből (OMKE) való kilépés gondolata, mivel a Testület jelentős összegű tagsági díjhátralékot halmozott fel. A választmányi tagok végül mégis arra jutottak, hogy a tagság fenntartása érdekében inkább megpróbálják összehozni a pénzt, „mert ezáltal csak a Baross Szövetségnek még több tápot adnánk ellenünk, amely így is konkurenciát támaszt és ahol csak tud, ellenünk dolgozik”.63 A Testület kérte a hátralék méltányosságból történő elengedését, illetve a jövőben fizetendő összeg csökkentését, hivatkozva arra, hogy egyre komolyabb pénzügyi gondokkal küzdenek, mivel a régi tisztikar lemondott, tagjaik pedig időközben átmentek a helyi Baross Szövetségbe, „melynek új vezetősége igen nagy konkurenciát támaszt és eléggé el nem ítélhető módszereket használ tagjaink clhódításában, amely ellen ma alig lehet védekezni”.64 Az egyre inkább formálissá váló szervezetből sok zsidó kereskedő is kilépett, hiába érvelt az időközben elnökké megválasztott Imre Károly azzal, hogy a zsidóság is „inkább itt találja meg az érdekeinek a védelmét, mint ha oldott kéveként széthullik. Jöhetnek rájuk kemény idők, s a testület nem akarja a hozott törvényeket még súlyosbítani, hanem inkább azok élét tompítani”.65 A prognózis fájóan igaznak bizonyult, de addigra a Kereskedelmi Testületnek már nem sok beleszólása maradt a gazdasági döntésekbe. Rövidesen teljesen elveszítette korábbi szerepét, működése leépült. Teljes taglétszáma 1941 februárjára 124 főre olvadt,66 míg ekkoriban a Baross Szövetségben csupán fűszer- és vegyeskereskedőt 154-et tartottak nyilván,67 1942 végére pedig az új ügyvezető elnök vezette fűszerszakosztály már közel 200 főt számlált.68 62 63 64 65 66 67 68 CSML HL Kér. Test. ir. 55/1938. Uo. 67/1938. Uo. 37/1939. Uo. 67/1938. Uo. 12/1941. Uo. Polgm. Hiv. ir. Ein. ir. 268/1940. - 4062/1940. ein. sz. ide csat.: 16529/1940. ein. sz. VRU, 1942. dec. 15. „Telek Andor a Baross Szövetség elnöke” 101
