A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - BALOG GABOR: A Nagytakarék bérháza - Hódmezővásárhely, Andrássy u. 3.
Andrássy utca elejének képe, ám soha nem épült volna fel (legalábbis azon a helyen nem) a szép Konstantin Áruház. A kisajátítási javaslatról a tanács 1895. február 9-ei ülésén az a vélemény alakult ki, miszerint a törvényhatóság ,jelen pénzügyi viszonyai között nincs azon helyzetben”, hogy azt meg is valósítsa. Az ennek megfelelően megfogalmazott tanácsi határozati javaslatot a törvényhatósági bizottság - 13-án tartott közgyűlésén - el is fogadta. A közgyűlési határozatban kimondták, hogy a kisajátítási összeg nagysága miatt a Szegfű utca szabályozását elejtik, továbbá hogy a takarékpénztár építkezésének Andrássy utcai vonalát olyan módon kell megállapítani, hogy az a költségvetésnek minél kevesebb kiadást (de ha lehet, inkább bevételt) j elentsen.15 Hiába fellebbezte meg e határozatot Ugrai László törvényhatósági bizottsági tag a belügyminisztériumnál - többek közt - arra való hivatkozással, hogy a Szegfű utca rendezése „csak akkor lehetséges, csak akkor oldható meg, mikor azon telkek, melyekre az engedély az építéshez most kéretett (Konstantin és Nagytakarékpénztár-féle házak) újraépítenek: akkor közérdekből s szépítészeti szempontból - melyre minden város törekszik — nem lehet és nem célszerű az alkalmat elhalasztani annyival inkább, mert ha a szóban forgó telkekre (Konstantin és Nagytakarékpénztár) a szilárd és értékes épület elkészül, úgy ez utca kinyitására az alkalom 50-100 év előtt aligha jő meg”.16 Ugrai fellebbezése a takarékpénztári építkezés eltolását jelentette azzal, hogy ő maga is az építési engedély visszavonását, illetve felfüggesztését kérte, másrészt azáltal, hogy - a belügyminisztérium elutasító válaszáig - az építkezést nem lehetett elkezdeni, mert bizonytalan volt, hogy a bérház egyik oldala vajon közvetlenül a Szegfű utcára fog-e nézni, és eszerint azt saroképületnek kell-e megtervezni két utcai homlokzattal, avagy zártsorúnak egy főhomlokzattal. A Hód-Mező-Vásárhely című lap újságírója egy cikkben - az egy évvel azelőtti szocialista zendülés hatása alatt - úgy vélte, az építkezés késleltetésével Ugrai „a szegény munkások felé nyújtott kenyeret kiüti a takarékpénztár kezéből”.17 Egy másik fellebbezési ügy is hátráltatta az építési engedély megadását és a bérház emelését. A Konstantin testvérek (kik közül Péter ekkoriban a Nagytakarék igazgatósági elnöke volt) ugyanis az utcaszabályozást mellőző határozat, és azzal együtt a pénzintézet megállapított építkezési vonalai ellen a közigazgatási bizottsághoz fordultak. A február 23-án kelt fellebbezésükben a tanács intézkedését számukra „sérelmesnek” mondják, mivel a takarékpénztár vonalainak kijelölésénél ők „mint közvetlen szomszédok” nem lettek „megkérdezve és kihallgatva”, továbbá mert a tervbe vett épület az ő „száz év óta fennálló” üzletük elé jön, az előtt „a kilátást elzárja, a járás-kelést akadályozza”, s az üzlethez való 15 Uo. Vö. CSML HL Hódmezővásárhely Város Törvényhatósági Bizottsága Közgyűlésének jegyzőkönyvei (a továbbiakban: Kgy. jkv.), 142/1895. 16 Uo. Tan. ir. II. 1777/1903 - 2854/1895. 17 Hód-Mező-Vásárhely (a továbbiakban: HMV), 1895. márc. 3. Fellebbezés. 55
