A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY ERNÖNÉ: Adalékok a Bereczk család történetéhez

fúrt an Main született, Apja Abaúj megyéből való volt és Kassán lakott. [... Többekkel...] kiment Német-országba, Ott őt az akkori Martió az Nagy Frideriknek atyja [Frigyes Vilmos] felkarolta és mindennel segítette [...]. Aztán Kármán András losonczi professor hozta el Abigélt, kinek volt Pál, József, András fia és Klári, Krisztina leánya. [...]

[...] Hát már most elkezdem a nemzetséget rámolni [összeszámlálni]. Ez Magyarországi Híres Nemzetsg volt és a híres verselők is idevalók voltak, mint Petényi és Gyöngyösi. [... Gyöngyösi Pálnak] valami szép sírja van, arról tudom, hogy mikor külföldön járt kedves nagyatyám [Kármán püspök] az Naptárba volt jegyezve mikor hol volt, hát az is ott volt, hogy mikor volt a sírjánál. [Odera-Frankfurtban? ...] Valami pompás sír, azt meg Komáromyné nagyné- ném beszélte, aki négy évig nálam volt, és gondját viseltem. [...] Az én kedves Nagyapám nem volt professor tsak pap, aztán superintendens [püspök], mikor megholt vala, 56 [valójában 58] éves volt, én akkor két nap hijján 4 éves. Maradt két lánya Klári és Susi és egy Józsi nevű fia. Ez 26 éves korában holt meg: nőtlen, igen nagy tudományé volt [Kármán József író].

Levele további részében a Gyöngyösiek viszontagságairól beszél a poroszosztrák hétéves háborúban (1756-1763). A levélnek ez a része meseszert! elemekkel tarkított elbeszélés. Bár a személyek rokonsági fok szerint és időrendben is meglehetős pontossággal jól elhelyezhetőek, ugyanakkor nehezen képzelhető el, hogy Mária Terézia, szemlét tartva a hadifoglyok felett, kiválasztotta Kármán Pált, Gyöngyösi óbester unokaöccsét, s mivel az nem volt hajlandó a porosz király helyett a királynőt szolgálni, megölette. Annak meg még kevesebb lehet a valóságalapja, hogy egy meggyilkolt hadifogolynak díszsírhelyet adományozzanak akár Ausztriában, akár Poroszországban. Kármán Pál halasi lelkész és neje, Péter Krisztina valós személyek voltak úgy annyira, hogy Sárközy Terézia őket mint örökhagyókat említi az 1866-ban kelt végrendeletében. Az ominózus sír pontos helye ugyan nincsen megjelölve, azonban inkább Frigyes Vilmos kegyeltjének, Gyöngyösi Pál egyetemi tanárnak (1668-1743) díszes nyughelyéről lehet szó, aki a Révai Lexikon szerint is Odera-Frankfurtban van eltemetve.

A levél a Petényieket is említi: Petényi János a magyar tudományos madártan megalapítója, a Nógrád megyei Abel-Lehotán született 1799-ben, s nem ismert helyen hunyt el 1855-ben.

Levele utolsó harmadában azt íija Gálos Ludovika, hogy már a forradalom előtt is bejáratos volt a királyi udvarba. A Ferenc József császár elleni sikertelen merénylet színhelyén emelt templom oltárára horgolt Ludovika egy szép térítőt, melyet maga vitt Bécsbe. [...] Szentírásbeli helyekkel és körül cserfa levelekkel vannak [mintázva...]. Azt a lakodalom előtt két héttel vittem fel, de addig várnom kellett, míg az mostani Mexikói Császár Lengyelországbul előgyütt, magok megkínáltak [vendégül láttak], és az udvarban ablakot adtak, és onnan néztem

38