A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi nép- és általános iskolák az 1800-as évektől 2006-ig - 1. rész
1884-ben az egyház felállította a HI-IV. osztályt. Az 1892/93-as tanévben 379 tanuló látogatta az iskolát, amely 1896-ig Külső-Tabáni Református Népiskola, majd Lévai utcai Református Népiskola néven szerepelt, később volt Szék utcai Általános Iskola is. Az 1916/17-es tanévben a Damjanich utcai Állami Elemi Népiskolába annyi növendék iratkozott be, hogy az I. b. és a H b. osztályt a református egyház engedélyével itt helyezték el az üresen álló, jól felszerelt tanteremben. 1936-ban a tiszti főorvos megállapította, hogy az V—VI. osztály nagyon zsúfolt, ezért a polgármester felhívta a református egyház elnökségének figyelmét, egy párhuzamos osztály felállítására.4 A háborús károkat a szülők segítségével hozták rendbe. 1945-ben megnyílt az általános iskola V-VHI. osztálya is, 64 növendékkel. A legtöbben (34-en) az V. osztályba iratkoztak. Zrínyi Győzőné tanítónő jelentéséből képet kaphatunk az itt tanuló gyermekek helyzetéről. A tanulóknak füzet- és más tanszerekkel való felszerelése hiányos. A nehéz anyagi körülmények közt élő szülők semmit sem tudnak beszerezni. A rendszeres iskolába járást sem tudják biztosítani, mert a nagyfokú ruha- és élelemhiány miatt kiadják gyermekeiket tanyára pásztornak. Sok családból hiányzik a kenyérkereső édesapa és a 11-12 éves gyermekeknek már segítenie kell édesanyját kisebb testvérei eltartásában. A tanulók táplálkozása 90%-ban gyenge, ruházkodása 95%-ban hiányos. Iskolánk a legszegényebb városnegyedben épült.5 1946/47-ben ismét csak alsó tagozatosok jártak az iskolába, mert az iskolaszék úgy határozott, hogy a felsősöket a Református Fiú-, ill. Leánygimnáziumban helyezik el. A nagy létszámú I. osztályt kétfelé osztották. A tanítók a növendékek számára ingyenes műsoros gyermekdélutánokat szerveztek, és az iskola lett a központja a kerület iskolán kívüli kultúréletének. A felnőttek számára magyar helyesírási és fogalmazási tanfolyamot indítottak. A rendezvények fő szervezője Dobozi András mb. igazgató-tanító volt, aki szabadidejében rajzolt, festett, művészeti kiállítást rendezett. Az 1948-as államosításkor összevonták a Lévai, Malom, Deák Ferenc, Nagy Sándor, Klauzál és Kállay utcai iskolákat Nagy Sándor utcai Egyesített Általános Iskola néven. Néhány hónap múlva azonban a Malom utcai iskolatelepet a Damjanich utcai iskolához, a Klauzál utcai református iskolát a Nyár utcai iskolához csatolták, a Kállay utcai gyakorló iskola, a Nagy Sándor utcai telep pedig önálló gyógypedagógiai intézmény lett. A megmaradt Lévai és Deák Ferenc utcai telepeket Tabáni Általános Iskola néven egyesítették. A Lévai utcára jártak az alsó, a Deák Ferenc utcára a felső tagozatosok. Jenes Sándor mb. igazgató 1948-as jelentéséből megismerhetjük a tantermek számát és méretét. A 220 növendéket 5 tanító oktatta. 1948. május 2-án a Tornyai Társaság szervezésében Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszter előadást tartott az iskolában. 1948. május 20-án az I. sz. ref. iskola igazgatója, Biczó János az iskolaszéknek tervet nyújtott be a Lévai utcai iskolatelep teljes önállósításával, és a felső tagozat fokozatos kiépítésével kapcsolatban. 1948. augusztus 15-én pedig Dobozi András tanító többoldalas beadványban sürgette és részletezte az iskolabővítés fontosságát. A nevelőtestület szerint a szomszéd telek kisajátításával legalább 500 fos emeletes iskolát kellene építeni ahhoz, hogy az alsó és felső tagozat elférjen. Szükség lenne egy zuhanyzóval 4 CSML HL, Hódmezővásárhely Város Polgármesteri Hivatalának iratai, 4441/1936. 5 Uo. Ref. isk. ir. 94/1946. 291
