A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből

érig Pecércéstől kezdve nem használt már a kukoricának, legfeljebb a legelőknek. Október 10. Az eső nem mindenütt egyformán, de némileg az egész vásárhe­lyi határt megáztatta. Előzőleg Atkában volt nagyobb eső, most a bodzási részen. De hasonló esőzéseket jelentettek a Pusz­táról, Kutasról, Rárósról úgy, hogy a szán­tást meg lehetett kezdeni a búza alá. Le­het, hogy van határunkban olyan szeren­csés terület, ahol az őszi vásárra kibújik a búzaszál, de általánosságban még a vetés nem történt meg. Október 12-én attól lehetett tartani, hogy a csillagos éjszakában bekövetkezik az első fagy. Fagy még nem volt, csak a mezők lettek deresek az alacsonyan fekvő területeken. A lehűlés folytatódik, és ha­marosan bekövetkezik a fagy. Ez azonban, szerencsére nem sok dologban tud kárt tenni, legfeljebb csak a késői paprikater­mést tizedeli meg, vagy pedig azt a zöld­babot, amelyik újra fejlődésnek indult. 1945. január 9. éjjel 111 mm hó esett. Január 24-én volt a leghidegebb éjsza­ka, -20 Celsius-fok. Március 10-én éjjel nagy vihar vonult át a város felett. A vihar az épületek tető­zetében és ablakaiban tett kárt. Lesodorta a téli fagy által meglazított épületvakola­tot. A tanyákon megbontotta és széthordta a takarmány felét. Július 1-6. Az időjárás egészen rendkí­vüli volt. Szakadatlan esőzés akadályozta az aratási munkák megkezdését. Július 14. A minapi esők hatására a Ti­sza vízállása 40 cm-t emelkedett. Augusztus 14-én emberemlékezet óta nem volt ilyen ítéletidő Hódmezővásárhe­lyen. A vihar rövid fél óra alatt pokoli munkát végzett. Mint elszabadult vadállat gázolt át felettünk. Szörnyű erejével fákat csavart ki, leszakította a házak tetejét, kéményeket döntött le. A vihar hatalmas jégesőt is hozott magával, mely előbb mogyoró, majd galambtojás nagyságú szemekkel verte a határt. Nemigen akadt a városban olyan ház, melyben valami kár ne esett volna. A szőlő teljesen tönkre­ment. A gyümölcsfák ágai kopaszon me­rednek az ég felé. Nagy kárt okozott a veteményeskertekben is. Legkevesebb kárt a kukorica, a krumpli és a búza szen­vedte. Halálos áldozatot is követelt a vi­har. A Tisza-parton egy kidőlt fa agyon­sújtotta Moldvai kalaposmestert. A Görbe u. 92. sz. alatti ház leszakított villanydrót­vezetékének árama Berta Bálintné öt­gyermekes asszonyt sújtotta halálra. A külső téglagyári telepen négy tehén is elpusztult. A vihar után sötétségben ma­radt a város az elszakadt villanyvezetékek miatt. A telefon sem működött. Szeptember 7. A szokatlanul száraz időjárás hozzájárult ahhoz, hogy a kukori­ca a határban igen hamar beérjen. Sok helyen meg is kezdték tömi. December 8-án leesett az első hó. 1946. február 18-án hatalmas szélvi­har söpört végig a városon. A szél este 6 órakor támadt fel, s alig fél óra alatt or- kánszerüre fokozódott. A vihar másfél órán át tartott, komolyabb károkat nem okozott. Segélynyújtásra mentőt egyetlen esetben sem kellett kihívni. Április első felében sem jött meg az eső. Ritkán szokott előfordulni, hogy egész márciusban ne essen eső. Az idén nem esett, s emiatt a búzavetések sem tudtak a szokott mértékben növekedni. Húsvét másnapján végre megeredtek az ég csatornái, s elkezdett esni a várva várt eső. A húsvéti eső, mint a nyári záporok, nem volt egyenletes. A határ egyik része töb­bet, a másik kevesebbet kapott. Volt olyan rész, ahol csak néhány csöpp esett. Május 5-én a kora délutáni órákban ha­talmas felhők tornyosultak Vásárhely 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom