A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből
azonban, hogy az újabb 4-5 napos hőhullám ismét tápot adott a betegség elterjedésének, újra hullanak a sertések. November 15. Nagy a baj a határban, mert szántani-vetni a víz miatt nem lehet. November 22-én Szőrhát határában a dűlöutakat úgy elárasztotta a víz, hogy nincs az a 4 ló, amelyik üres kocsival el tudott volna haladni rajtuk, mert ha a kocsi nem is, a lovak bizonyosan beledőlnek a hámba. 1941. január 10-én -5,5 fokot mértek, másnap mínusz 10 fok volt. Január 14-én -13,5 fokot mértek. Január 15-én a Rárósi, Kutasi, Erzsébeti utat 30-40 cm-es jég borítja. Január 17-én -5,4 Celsius-fok volt, másnap mínusz 9,6 fok. Január 22-én olvadás miatt tömegesen hurcolkodnak el a tanyákról, 200-at meghaladja a kiürített tanyák száma. Január 26-ára elolvadt a határban a jégpáncél. Mindenütt újra ellepte az utakat a víz. Vannak olyan helyek, ahol teljesen megbénult a közlekedés. Január 29-én reggel -7 fokot mértek, másnap reggel pedig mínusz 18,2-t. Február 1-én Porgánynál 606 cm-es vízállást mértek. Az áradás a fokon Lúdvár felöl tört be, s felfelé haladt a Barcirétre és a városi Atkába. Valóságos jéghegyek úsztak, mert a nagy áradat széttörte a jégpáncélt, és a jégtáblák egymásra torlódtak. Március 11-én már az egész határ kedvező képet mutatott, a vízhúzógépek tevékenységét követően. Szemmel láthatóan fogyatkoztak a vizek, az utóbbi napokban 16 cm-rel. A hátasföldek már kezdtek előtünedezni, azonban a tavaszi zápor úgy megszaporította ismét a vizeket, hogy a határ sok részén 6 cm növekedést mértek. Március 17-én a nagy szélvihar elszakította a pósahalmi gátat, s 200 m szélességben ömlött a víz a vásárhelyi határba. Március 30-án a várost ért vízkár megközelíti a 20 millió pengőt. Április 12-ére virradóra -4 Celsius- fokot mértek a határban. A talajmenti fagy sok bajt okozott. Megtizedelte az árpavetést. A gyümölcsösökben nem tett kárt. Május 3-án du. 3 körül Derekegyháza felől csúnya fekete felleg gomolygott, s 15 percen át olyan eső hullott, hogy az utakon és földeken állt a síkvíz. Tégláson, Mágocsoldalon vonult Orosháza felé. Jég is volt, de nagyobb kár nélkül. Június 9-én du. fekete fellegek tornyosultak Rárós felett. A 10 km-es karónál esett a jég. Rárós felé haladva egyre nagyobbnak látszott a vész. Magja a 18 km- es karónál vonult el Kútvölgy irányába, ÉNY felé. Majdnem egy órán át szakadt az eső, és hullott a diónagyságú jég. A kalászosokban 15-20%-os kárt okozott, de leverte mindenhol a gyenge kukorica- és répavetéseket. Kilenc éve volt a város határában utoljára ilyen jégverés. Június 11-én a határban több helyen is nagy eső volt. 24 óra alatt 56 mm csapadékot mértek. Június 24-én a városba érkezett jégkárbecslők szokatlannak tartják a kialakult helyzetet, mivel megállapításuk szerint az utolsó 20 esztendőben még ilyen nyár nem volt, amikor ily’ csekély károsodást okozott volna a jégverés. Augusztus 5. Az éjszakai vihar óriási károkat okozott. A mindszenti útfélen és a mártélyi oldalon a jég teljesen elverte a kukoricatermést. Mátyáshalmon az orkán- szerű szél csinált nagy pusztítást. Egy egészen új épületet szétvetett. Kisebb jégverés is volt. A csomorkányi úton az égetésre váró téglákat dúrta szét. A kutasi útfélen is teljesen letarolta a kukoricatáblákat mindenütt. 284
