A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből

1938. február. Elmondhatjuk, hogy ilyen hosszú telet nemigen éltünk meg. Az éjszakák mindig fagyosak, és elég hűvösek a nappalok. A búzaföldeken a vetések rendkívül sokat szenvednek, mivel az idén nem volt hótakaró. Néha 6-8 fok meleg van napközben. Éjjel pedig lehűl a levegő -6 fokra. Minden esztendőben ilyenkor, a tavaszt megelőző időben számolni kell a Tisza nagyobb mérvű áradásával. Az idén az árvíz tekintetében kedvezőbb a helyzet, mert a Tisza vízállása meglehetősen alacsony. Ritka jelenség a Tiszán, hogy március elején alacsony a vízállása.

Április. Méltán nézik aggodalommal a gazdák a szél múlását, mert attól lehet tartani, hogy ha a légáramlás megáll, a lehűlés éjszakai fagyokat idéz elő. Két éjszaka elment baj nélkül. Legutóbb azonban a Kútvölgyi-laposon kora reggel azt látták, hogy bebőrödzik a víznek a felszíne, vagyis fagy volt. A búzavetéseknek és a korai veteményeknek nem használt a zord idő.

Április 12-én a határ több részén 10-12 imn vastag jég képződött. A tócsákon és az állóvizekben -3 fok volt a hőmérséklet. A föld felszínétől számított 2 méter magasan is volt -1 fok. Túlságosan nagy kárt nem okozott, mert a szél nem állt meg, a légkör sem volt nedves. Talán a barack 50%-a oda van. A lucerna első kaszálása biztosan.

Április 24. A hideg csak nem akar szűnni. A határban megint 10 mm-es jeget találtak, a Kutasi út mentén.

Április 27-én du. nagy szélvihar kíséretében esni kezdett az eső a makói útfélen, a katraszéli állomástól kifelé, s a záport jégeső követte. Sok helyen lapátolni lehetett. Ami gyümölcsöt a fagykár meghagyod, azt elvonulási útjában elpusztította a jég. Ily’ korán nem szokott jégverés lenni. Ha tehát most már elkezdődik, lehet rá

kilátás, hogy a jövő hónapban sokszor megismétlődik.

Június 16-án megérkezett a régen óhajtott és várt eső. Pósahalmán és a Puszta egy részén már napokkal előbb is esett valamennyi. Alkonyaikor sűrű fellegek gomolyogtak Algyő felé. Vagy másfél óráig kóvályogtak a határunk körül, míg egyszerre kigyúlt sötétje, megzendült az ég és megeredt a zápor.

Június 28-án fél tizenegykor nagy villámok gyúltak ki, s hirtelen zápor keletkezett. Mártélyon talán ha 1 cm eső esett. A felleg tovább haladt Rárós felé. Ráróson a 8-as km-karón kívül olyan felhőszakadás volt, amely 5-6 percig tartod. Az árkok mindenfelé tele voltak.

Július 1-jén a Pusztán valóságos ítéletidő volt, illetve vonult végig a 73-as őrháztól kifelé a csajági részen, egészen Mágocsoldal felé. Inkább jég volt, mint eső. A szél irtózatos erővel dühöngöd, rengeteg kárt okozva.

Július 14. A vihar és felhőszakadás valóságos víztengert csinált a csúcsi részen és a Búvár utcában. A közvágóhídon ki- döntöd egy 14 méter hosszú kerítést, az őrház kéményét leütöde, beszakítod 28 ablakot, megbontoda a cserepeket. Dy’ özönvízre a csúcsiak nem emlékeznek.

Augusztus 6-án Erzsébet felől húzódod szép lassan felfelé az ígéret. Nagy eső nem led belőle. A városban inkább csak egy kis permete volt, de az erzsébeti határrész, Csókás. Hatrongyos, Csomorkány, egészen Kutasig jó esőt kapod. Ráróson, az idén már másodszorra, valóságos felhő- szakadás volt.

Augusztus 19-én egy óra tájban az egész határ feled megzendült az ég. Rárós felől csúnya fellegek mutatkoztak. A várost elkerülték, csak a határt kerülgedék. Szőrhát, Kutas közt óriási eső led belőlük. Megázod Mágocsoldal és a Puszta is.

281