A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből
Megdőlt egyes helyeken a búza. Áradt a Tisza. A határ több pontján fakadó vizeket lehetett észlelni. A Solti-lapost és Körtvélyest elöntötte a zöldár. Jégeső volt a kutasi, csomorkányi, pusztai és erzsébeti részeken. Verébtojásnyi, néhol nagyobb jég esett. Május 26-án sűrű köd borult Vásárhely határára, s nagy károkat okozott Márté- lyon az új telepítésű meggygyümölcsösökben és a búzavetésekben. Június 30-án a Pusztaközponttól Kar- doskúton, Tatársáncon át Orosházáig széles sávban terjedő határrészen jeges zivatar vonult végig, mely 50%-os kárt okozott a lábon álló gabonákban. Július 13-án a zivataros szelet felhőszakadásszerű esővel vegyes jég követte, mely 3 km hosszúságban és másfél km szélességben a hatrongyosi határban teljesen kicsépelte a lábon álló gabonát és leverte a kukoricát. A dió és galambtojás nagyságú jég a termésen kívül a jószágállományban is nagy károkat okozott, 80 db baromfit vert agyon. November 22-én leesett az első hó. Ezt két érdekes meteorológiai folyamat találkozása tette lehetővé. Egyrészt az oroszországi légtömegek egészen különleges úton jutottak hozzánk, nagy kerülővel, a Keleti Kárpátok megkerülésével az Al-Dunán át D-ről É felé áramolva. Másrészt éjszaka a magas légrétegben enyhe, páradús áramlás indult meg a Földközi-tenger felől. 1934. március 19-én du. 3 óra tájban nagy jégvihar vonult végig Kútvölgypart fölött. Meggyszem nagyságú jég esett olyan mennyiségben, hogy lapátolni lehetett. Kárt nem csinált, csupán a levegőt hűtötte le. Április 5. A Nagyhéten még olyan kék volt az ég, mint a Nápolyi-öböl felett. Tűzött, sütött, melengetett az aranyos napsugár. Vasárnap este már hidegen süvített végig a szél, s a húsvéthétfői locsoláskor bosszankodva festették falra az ördögöt a pesszimisták: „Csak meg ne fagyjunk ebben az idei bolond tavaszban”. Jégcsappá dennedt az öntöző rózsavíz. Április hóban az elmúlt években átlagosan egy-két nyári nap volt, a többi 25 fok alatt volt. Ma már ott tartunk, hogy 11 nyári nap volt áprilisban. Sok helyen már elvirágoztak a gesztenyefák is. A cseresznye, mely május végén szokott érni, napok óta piroslik. Május 3-án hosszú várakozás után végre beborult az ég, de csak pár esőszem hullott alá a szomjazó földre. Május 16-án de. állandóan bújócskát játszott a Nap. A várva várt eső azonban nem akart megeredni. Egy országos esőbe vetett reménykedésünk néhány napig még aligha válik valóra. Május 18. A rendkívül korai nyár az aratás megkezdésének időpontjában eltolódást okozott. Péter-Pál előtt 10-12 nappal indulhat az aratás. 18-án hajnalban végre megeredt a várva várt eső. Az öröm azonban nem sokáig tartott, mert hamar kifogytak az isteni égi tömlők. Május 26-án megkésve bár, de megérkezett az eső. Du. 5-kor beborult, s a villámlások, mennydörgések között fél nyolc után eredt el. A búzának már nem sokat ér, a kukorica azonban sokat javul vele, s jót tesz a kerti veteményeknek. Bőséges csapadékkal jég is esett Kútvölgy, Szőrhát, Kakasszék környékén. Június 11-én jégverés volt Mártélyon, Sóshalmon és Kútvölgyön. Június hó első felében, három napot kivéve, mindennap eső áztatta a Vásárhely környéki földeket. 14 nap alatt 79 mm csapadék esett. Májusban csupán 22 és fél mm csapadék esett, a csapadék átlag egy- harmada. Június 30. Volt idő, mikor az aratás kuriózumszámba ment. Péter-Pál napján 276
