A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből

1929. február 7-én reggel 5 órakor mínusz 12 Celsius-fok volt, 7 órakor -16 fokot mutatott a hőmérő. Az északi szél külön ráadást jelentett, mely nyílt helyen mínusz 18-20 fokra emelte a hideget.

Február 11-én éjjel -27 Celsius-fok hideg volt. Ilyet 1860 óta nem mértek.

Február 21-ére virradó éjjel, hajnal felé újabb farkasordító szibériai fagyhullám szakadt a nyakunkba. A hőmérséklet reggel 6 órakor -15 fok volt. Este felé megint jégvirággal teltek meg az ablakok. Újabb orosz hullám jött.

Március l-jén a szibériai időjárás miatt február 13. óta beszüntetett vonatjáratok március 2-től kezdve újra közlekedtek.

Március 17-én a fold még alig engedett ki ötujjnyi vastagságban, a felső réteg alatt 40-50 cm-es jégréteg van, mely nem engedi át az olvadás levét. így történt meg az a csoda, hogy mikor árvízveszély fenyeget, egyúttal a szárazság veszélye sem múlt el.

Április 6-án újra beállt a tél. Jelentős fagykárok kisérték. Az őszi árpa károsodása 10-30% közötti volt.

Május 7-én végre megjött a régen várt nagy eső. Mártélyon kiadós volt. Innen elment Rárós, Mágocs, Kutas felé, de jutott a Pusztára is. Délután a gorzsai határt áztatta meg.

Május 13-án vihar és nagy eső volt, mely déli 12 órakor kezdődött. Mikor legjobban zuhogott a zápor, a nagy felleg- ből kivált egy óriási, zsákszerű szürke tömeg. Gomolygott, szállt lefelé és nőtt, nőtt. Mikor aztán földet ért, nagy gőzfelhőként kezdett kavarogni, mintha házakat sodort volna el. A végén fekete füstszerű elömlésben semmivé vált. Figyelték a városháza tornyából, s jól látták keletkezését a végéig. Látták Aranyágból, Erzsébetről és a Nagyszigetből is. Egy erzsébeti gazda a következőképpen mesélte el a

vihar keletkezését: „Kint álltam a tanya ereszete alatt, néztem az időt. Egyszerre látom, hogy valahol Katraszél felett megnyílt a felhő és száll bele valami. Olyan volt, mint egy óriás zsák, mely azonban rázódott jobbra-balra és ahogy közelebb ért a földhöz, szélei megsötétedtek, azután az egész elterült a földön s óriási kavargás után semmivé lett”.

Május 24-én du. tarjagos felleg vonult el a kútvölgyi határ keleti szélén, jégfelhő volt. A Mágocs és Komlós között elvonuló jégverés nagy kárt nem tett, mert esővel hullott.

Június 9-én a mártélyi részen észleltek du. 4 óra tájban különös égi tüneményt. Tarajos felhőből Mágocs irányába egy esőzsák ereszkedett alá. A földet ért fekete tömeg füstszerüen forogva, Komlós irányába haladt. ítéletidő volt, óriási szélviharral és jégesővel. A vihar Külső-Szőrhát és Vöröshalom felett vonult végig, Orosháza és Kutas között. Jégverés Atkán, Barattyosszélen, Kútvölgyön volt.

Június 19-én óriási záporeső volt du. Pecércésen és a Fehér-tó környékén. Mintha dézsából öntötték volna 20 percen keresztül. A Fehér-tó megtelt, s az utakon síkvíz állott.

Július 2-án éjjel óriási vihar vonult át Hódmezővásárhely felett. Fél 1-kor kezdődött, s még 2 órakor is dörgött az ég. Kopáncson Weisz Miklós földjén a villám két szalmakazlat gyújtott fel.

Augusztus 2-án +35 fokkal elértük a magyar rekordot, sehol ilyen forróság nem volt.

1930. április 24-én az időjárás kedvező. Olyan az április, amilyennek május havát kívánja a gazdaember. A húsvéti ünnepek alatt volt kisebb-nagyobb esőkár, hogy a jégesők már megkezdődtek. Kutason az idén már harmadszorra volt jégeső, Rostás József kertjét tönkreverte.

273