A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből

Június 19-én Külső-Tégláson mind az éjjeli jégverésnél, mind a 17-i jégverésnél a kártétel 30%-os volt. Jégkárt szenvedett Szörháton dr. Pásztor Imre, Ambrus Flórián, Ambrus Pál, Győri József, Angyal József gazdasága. A határ más részén az idén csodálatosképpen jégkár nem volt.

Július 26-án este 10 óra tájban lassú morgás hallatszott NY felől, és sebesen haladt a Sziget felé. Erősen villámlott. 11 órakor megeredt az eső, mely szépen, csendesen esett. Jutott belőle az egész határnak. Rárós, Órdöngős, Tompahát is kapott jócskán esőt. Volt valamennyi csapadék Kopáncson, a Pusztán, a Szigetben és Mártélyoldalon.

Augusztus 1-jén du. 5 óra tájban óriási szélvihar vonult el a város felett, ÉNY felől jött, és össze-vissza kavargóit. Eső alig volt, de kár annál nagyobb. Halasi Mihály telepén valóságos istenítélet volt.

Október 26-ához hasonló idő (23 fok meleg) 1864-ben és 1873-ban volt.

November 30-a mosolygós, derült nappal köszöntött be. 1892-ben ezen a napon dörgött és villámlott.

1924. Évek óta nem volt ilyen hosszú és tartós a tél. 1923 ősze kivételes ősz volt. 120 éve nem volt ilyen szép és előnyös az őszi időjárás. A kiadós esők hatására fejlődésnek indultak az őszi vetések. Mire december közepe táján hirtelen megjött a hideg, már mindenütt megerősödtek a határban a vetések.

Március 14-én de. 9-kor gyönyörű szivárvány ívelte át az eget. Aztán esni kezdett a hó, késő estig esett. Sivított a szél is.

Május 29-én hatalmas vihar vonult át a város felett. Villámlott, mennydörgő«, pár perc múlva óriási felhőszakadás kezdődött. A dús vetéseket leterítette, a fákat több helyen kitépte, a terményeket valósággal lesodorta a föld felszínéről. Legnagyobb károkat a Kutasi út jobb oldalán, a

csomorkányi laposon, a Czirják-dülőben, Mágocsoldalon és Kistóvölgyben okozta.

Május 31-én a csajági iskolánál 30 percig esett a jég. 8 cm vastagon állt a földeken. A Czirják-dülőben a 81-es és a 82-es őrház között, a Bereczk-tanya környékén galambtojás nagyságú jég esett.

Június 7-én is vihar pusztított. Ismét jég esett a 81-es és a 82-es őrháznál.

Június 10-én du. 3 órakor nagy szél kerekedett, és az egész eget sötét felhők lepték el. Dörgött, villámlott és esett, mintha dézsából öntötték volna.

Július 6-án 49 fokot mutatott a hőmérő. Árnyékban 40 fok volt. Ilyen magas hőmérsékletre nem emlékezett senki sem. A meleg következtében elhunyt Gábor György vasúti raktámok.

1925. január 9-én az emberek vidáman sétálgattak a tavasznak is beillő enyhe időben. Ehhez hasonló enyhe idő 6 éve, 1919-ben volt. Augusztus óta alig volt eső. Az őszi eső teljesen elmaradt. Hó is egyszer vagy kétszer volt, valamennyi. így a vetéseknek sincs hótakarója. Ilyen száraz őszt 30 éve, ilyen száraz telet pedig 60 éve nem látott senki.

Március 21-e a tavasz kezdetének napja. Ilyen szeszélyes időjárásra még a legöregebb emberek sem emlékeznek. 1924 szeptemberében volt eső, azóta lényegesebb csapadék a legutóbbi hetektől eltekintve nem hullott. Őszi vetéseink hótakaró nélkül teleltek oly’ szárazságban, hogy már-már katasztrófától lehetett joggal tartani. Végre február közepén megeredt az eső, s a szép, napos idők kicsalták a földből a gyenge hajtásokat, melyekre most rájött a fagy. A hideg, szeles idő nem csak a tavaszi vetéseknek nem kedvezett, de sokat szenvedtek az őszi vetések is. Az idei hőmérséklet nemcsak éjjel, de nappal is fagypont alá süllyedt.

270