A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
KITEKINTŐ - SZIGETI JANOS: Egy szegmentum Trieszt múltjából - A kezdetektől a 19. századig 217
isztriaiak felmenői. Mára már szinte beolvadt az osztrák etnikum, legföljebb nyelvében, mentalitásában, tradícióiban őriz még szépapái korából valamit. A történelem építészetileg és gazdaságilag nem kevés nyomot hagyott a Monarchia korából, itt nemcsak a József- és Terézvárosra, s nem is a Sacher-tortára gondolunk. Trieszt, akárcsak Bécs, a zene, a kultúra fővárosa, közép-európai küldetése van. Egy percig sem tagadta meg múltját és örökségét. A városháza előtt áll VI. Károly (1711-1740) császár szobra (1728), vagy a Sissi emlékmű a Piazza della Liberta kertjében, a Terézvárosban. A műemlékekben és műkincsekben gazdag kikötőváros épületei közül legismertebb a La Cattedrale di San Giusto. Triesztet „Adria Bécsének” is nevezik, hiszen 1382-től 1918-ig az osztrák császárság területéhez tartozott. A Tengermellék lakosságának identitása éppoly sokszínű volt, mint annak nyelvi használata. A meghatározó az olasz nemzethez tartozás volt. A város védőszentje Szent Jusztusz (St. Just; San Giusto). A Szent Just székesegyház építésekor két középkori szentélyt, egy 5. századi Mária templomot, egy 6. századi bizánci kupolás templomot foglaltak egybe, sőt egy keresztelő kápolnát is hozzácsatoltak, vagyis jelentősen átépítették azokat. Az építkezések a St. Just-dombon (II Colle di San Giusto) a 14. században kezdődtek. Római kori oszlopokat, síremlékeket, szobortalapzatokat is beépítettek. A katedrálist Enrico von Wildenstein (1383-1396) püspök 1385-ben szentelte fel. A régi templomok egyesítéséből keletkezett főhajó egy nagy, gótikus rózsaablakon át kapja a világosságot. A főhajóhoz kápolnákat építettek. A Justus oltár mögött, az apszisban a mozaikképen a város védőszentjei, Justus és Servulus között áll a Megváltó (13. sz.). A jobboldali első mellékhajó mozaikja a trónuson ülő, kék köpenybe burkolt, s kisded fiát ölében tartó Szűz- anyát ábrázolja. A kis Jézus jobbját áldólag nyújtja. Kétfelől Mihály és Gábor arkangyalok láthatók, liliomszálat tartanak kezükben. Alattuk az apostolok sora az ókeresztény mozaikok megszokott stílusában (7. sz.). Az öt főhajós katedrális főhomlokzatának legalsó részét sírkövek borítják, amelyek valamikor a templom padlózatába illesztettek. Bronz mellszobrok is láthatók, Trieszt híres püspökei: Enea Silvio Piccolomini (1447-1451), a jeles humanista, a későbbi II. Pius pápa (1458-1464), Andrea Rapicco (1567-1573), Rinaldo Scarlichio (1621-1630). A harangtorony is magába fogadott római műtárgyakat. A gótikus fehérkő rózsaablakot egy római szarkofág fedőlapjából faragták ki. A 15. századi freskók Szent Jusztusz életéből vett eseményeket ábrázolja. Középen a Szent áll, kezében Trieszt legrégibb makettjét tartja. Benedetto Carpaccio 1540-ben festett alkotásán a Madonna látható a kisdeddel Szent Justus és Szent Sergio társaságában. Szent Justus mártíromságát megjelenítő vásznat C. Wostry 1900-ban alkotta. A katedrális bal oldalán áll a 13. századi Capella di San Michele al Carnale. A Szent Justus térről látható egy római kori fórum és a Teatro Romano. Dolgozatunknak nem tárgya Trieszt magyar vonatkozású emlékeinek felsorolása, de néhány mellett nem mehetünk el szó nélkül. Del Castello di Miramare: a magyar turisták által leggyakrabban látogatott trieszti kastély. Mik221
