A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - TALMACSI GYÖRGY: Vásárhely jeles sportolói - II. rész
1955-ben került be a Púder János vezette legendás válogatottba, első mérkőzését a Szófiai Nagydíjon játszotta. A sport ezáltal lett nála több mint játék: képviselni Magyarországot, képviselni Vásárhelyt. A válogatottság jelentette számára a legnagyobb elismerést... Az egyetem elvégzése után a Népstadion tervezőirodájába került dolgozni. Reggel hétkor már bent volt és este ötig dolgozott. A válogatottsággal járó munkaidő kedvezményt soha nem vette igénybe, az irodából ment az edzésre. Nyolcévi udvarlás után nősült meg, akkor, amikor összegyűjtötte a pénzt a lakásvásárlás első részletére. Egyszerre búcsúzott el szeretett klubjától és a válogatottságtól. Harmincnégy éves korában akasztotta szögre a tornacipőjét. Gabányi László kétségbeejtően korán, elhagyatva, egyéni tragédiák tüzében búcsúzott a földi léttől. Emlékét Fenyvesi Félix Lajos formálta rímekbe. Mint fény ragyogása A 229-szeres válogatott kosárlabdázó, Gabányi László majdani szobrának talapzatára Nem hamvad parázspiros tüze a Napnak, nem fogy csillogása a messzi csillagnak, nem lankad a tenger hullámereje, de oly hamar megszaporodnak hajunk ezüstszálai, elfogy az ifjúság, virágméze a szerelemnek, a férfikor elillan szélnél sebesebben, s egy nap halandó szívünk utoljára örül a hajnali meleg sugaraknak, elenyészik a csupa-rom test, maréknyi porhamu lesz! Am mint fény rag’ogása, olyan a tiszta, gazdag emberi élet emléke: romolhatatlan és öröklétű; irigy hallgatás, a feledés sem árt neki, titkon gyúrja példává a szorgos Idő, és ami a legmagasabb „ megmaradó örökös ”jutalom: őrzi hírét, s nevét ez a gyásztól meg-megbotló vers is! 191
