A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: Vásárhelyi katonák a második világháborúban és a város embervesztesége
MAKÓ IMRE VÁSÁRHELYI KATONÁK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN ÉS A VÁROS EMBERVESZTESÉGE Az országgyarapítás idején Trianont követően a területi revízió igénye és az ország Kelet-Közép-Európában elfoglalt stratégiai-földrajzi helyzete kényszerpályára állította a magyar külpolitikát. Bár mindvégig próbálta megőrizni nemzeti önállóságát, Magyarország egyre inkább a térségben újra hatalmi tényezőként fellépő revansista Németország befolyása alá került. A békediktátum által korlátozott létszámú és szervezetű honvédség fejlesztése nálunk 1928-ban kezdődött el, miután a nagyhatalmak helyszíni ellenőrzése megszűnt. A háborús készülődés jegyében fogant új honvédelmi törvény (1939:11. te.) már általános honvédelmi kötelezettséget írt elő, amely felölelte a leventeintézményt, a hadkötelezettséget, a honvédelmi (munka vagy dologi természetű) szolgáltatásokat és a légvédelmet. A törvény első évében megtartott tavaszi fősorozáson az 1918-1916. évben született állításkötelesek mellett az 1905-1915. évfolyamok véglegesen alkalmatlannak nem nyilvánított hadkötelesei is jelentkezni tartoztak. Még az év vége előtt összeírták a trianoni megkötöttségek miatt sor alá nem került 1901-1904. évbelieket is, hogy rövidesen sorozzák, majd fegyvergyakorlatra hívhassák be őket. A rendkívül intenzívvé vált kiképzés keretében a tartalékosokat általában évenként gyakorlatoztatták. 1939 őszén Vásárhelyen így 1223 átmenetileg eltartó nélkül maradt családnak fizettek ki segélyt.1 Bevonultatták a katonai szolgálatra alkalmatlan első munkaszolgálatos újoncokat is. Ez 1939 júliusában 600 főt érintett. Kéthetes katonai kiképzést követően a két századot a szegedi és a kecskeméti gyűjtőtáborba vitték, ahonnan vasútépítéshez, töltésmunkálatokhoz irányították.1 2 A csapatáthelyezések révén Vásárhely már korábban helyőrséget kapott. Az addig Szegeden összpontosított m. kir. ..Hunyadi János” 9. honvéd gyalogezred II. zászlóalja 1932 őszén vette birtokába a Szigetben épült laktanyát. A szegedi 5. vegyesdandár 1939-ben V. hadtestté alakult. Kötelékébe a 13. kecskeméti, a 14. szegedi és a 15. (egyelőre csak parancsnokság) kiskunhalasi gyalogdandár tartozott. A békehadrend szerint ezek egy-egy három zászlóaljas gyalogezreddel és egy-egy tüzérosztállyal rendelkeztek. Mozgósításkor a gyalogezredek a hadrendi számukat harminccal meghaladó számot viselő ikerezredet állítottak fel. Az úgynevezett ikreződéskor az anyaalakulat átadta tiszti, altiszti és legénységi állományának felét, és a két ezred a bevonuló tartalékosokkal hadilétszámra töltötte fel magát. A zászlóaljakat ekkor már három puskás és egy géppuskás 1 Vásárhelyi Reggeli Újság (a továbbiakban: VRÚ), 1939. okt. 17, nov. 8. 2 Vásárhelyi Újság, 1939. júl. 19, aug. 2. 125
