A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - HERCZEG MIHÁLY: A városrész, ahol éltem... Susán - Lóger - Lakhat
HERCZEG MIHÁLY A VÁROSRÉSZ, AHOL ÉLTEM... Susán - Lóger - Lakhat Hódmezővásárhely város településtörténete szorosan összefügg a felszíni viszonyokkal. A Hód-tó északi magaspartja népesedett be először. 1266-ban bizonyíthatóan itt volt Vásárhely falu. Tőle nyugatra Tarján. Vásárhelytől keletre, ugyanilyen 82 m magas parton épült Hód falu, amelynek elpusztult temploma a 18. sz. első évtizedeiben dőlt bele a Hód-tóba. A két falu közti több méter mély szoroson tört magának utat a Kis-tó, amely az északkelet felől jövő kakasszék- kútvölgyi ér vizét juttatta a Nagy-tóba. Ezen a keskeny szakaszon vezetett át a Makóról a körtvélyesi révhez vivő út (a majolikagyár és a mérleggyár között!). Maga a Kis-tó a Kútvölgy-ér kiöblösödő szakaszának tekinthető. A hajdan bővizű ér vízhozama lecsökkent, a medre eliszaposodott, nádassá vált. (A nád az elmúlt századokban meghatározó építési anyag, éppen ezért sérelmezte a lakosság, hogy az uradalom kiszorította őket a Kis-tó nádlásából.) A város szélén a Kis-tó elágazott, ezt hívták Kistó-hajlásnak. A Gyümölcs, Kert, Búvár utcák telkeinek lábában Kistó-ér néven szállította a vizet a Topa-érbe, amely egyébként a Csúcs- és Hattyas-tó vizét továbbította a Hód-tóba. Ezt a hatalmas félszigetet sohasem öntötte el a víz. A lakosság számának gyarapodásával sor került ennek a területnek a benépesedésére is. Úgy látjuk, hogy erre már a 16. században sor került. Szeremlei másként látta. Szerinte Az utolsó megtelepedés után létesült csakhamar az Új-utca [...], mely az 1738-ki dögvész idején már a legnépesebb városrészek közé tartozott.1 Ezt a nézetet átvette a legújabb monográfia is: A várostól keletre a Kis-tó északi részéből ágazhatott ki a Kistó-ér, mely északkeleti irányból lépett a város területére. A Kistó-értől délre hosszan nyúlt el az Új utca, mely a XVIII. század elején kezdett benépesülni.1 2 A félreértés azzal magyarázható, hogy Szeremlei idejében nem ismerték a vonatkozó deftert, s csak a 20. sz. második felében közölte őket Vass Előd. Közismert, hogy 1542-ben a szegedi várat is megszállta a török, és már a következő évben a budai szandzsákhoz sorolta be a szegedi és csongrádi náhijét. Ezek adó1 SZEREMLEI Sámuel: Hód-Mező-Vásárhely története. IV. köt. Hódmezővásárhely, 1911. 368. 2 KRUZSLICZ István: A mezőváros fejlődése a visszatelepülés után = Hódmezővásárhely története. 1. köt. Főszerk. NAGY István; kötetszerk. SZIGETI János. Hódmezővásárhely, 1984. 368. 9
