A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

TANULMÁNYOK - SZIGETI JÁNOS: A hit. a képzelet és a művészet világa. Veneto. Lombardia és Emilia-Romagna földjén

Jean-Pierre Ponnelle híres operafilmjében, Verdi Rigolettojában a főbb szerepeket világsztárok, Edita Gruberova (Gilda), Luciano Pavarotti (mantuai herceg), Ingvar Wixel (Rigoletto) és mások énekelték. Féktelen mulatozással kezdődik az I. felvonás, szinte megelevenedik a Bacchanália, kentaurok, álarcosok vonulnak fel. Lenyűgöző színhelyeken forgatták a filmet. A nyitó jelenetben láthatjuk a pármai Teatro Famese-t és annak egyik particolarejét, majd a púpos, azaz Rigoletto, Monterone szörnyű átka után a mantovai Palazzo Canossa márványlépcsőjén siet lefelé, miközben láthatjuk a Palazzo dei Podesta belső udvarának oszlopos tornácát, majd a címszereplő rém- séges lelkiállapotban sűríti lépéseit a későgótikus lépcsőn. A díszletek továbbra is nem mások, mint a mantovai valóság, a turisták által oly kedvelt műemlékek, mint a Castello di San Giorgio; a Palazzo Ducele: Sállá dei Cavalli, Teatro Olimpico; a Palazzo Te termei stb.

Mantovában sokan keresik fel Rigoletto házát (Casa di Rigoletto) a Via S. Giorgio-n, Sparafucile sötét tanyáját (Parcheggio „Campo Canoa” localitá Sparafucile) a Ponte San Giorgio lábánál, nem is szólva a Palazzo del Te-ről, amelynek tenneiből merítenek az opera díszlettervezői. A néphit szerint a mantovai herceg léha slágerdalát, a La donna é mobile-t a Castello di San Giorgio-ban énekelte. A legenda természetesen ma is elevenen él, vagy talán turistacsalogató, de hát ki ne rajongana Verdi híres operájáért, a Rigolettóért?

Andrea Mantegna, a reneszánsz festészet kiválósága és Janus Pannonius (1434-1472), a latinul verselő egykori padovai diák, magyar humanista költő nemcsak hogy kortársak voltak, hanem ismerték is egymást. Janus, családi nevén Csezmiczei János, 1447-1455 között Ferrarában, majd 1454-től Padovában tanult, és sikeres doktori vizsgát tett.9 Ferrarában, az Este-család ősi városában, a híres, nagy humanista, Guarino Veronese (1374-1460) egyetemén tanult. A Palazzo Paradiso lépcsőházában emléktábla örökíti meg neves magyar diákjának emlékezetét.10 A tizenegy évig tartó tanulás időszakának jelentős

9 TÜSKÉS Tibor: A pécsi irodalom kistükre, 2. = Jelenkor, 1969. júl.-aug. 764.; KARDOS Tibor: Az élő Janus = Jelenkor, 1972. ápr. 291-302.

10 BÁNFI-HORVÁTH-KOVÁCS-SÁRKÖZY: Itáliai magyar emlékek. Budapest, 2007. 135. (Szent Korona Sorozat); A ferrarai egyetem régi épületéről. vö.: Ferrara the Estensa City. 1987. 52-54.

224