A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - TALMÁCSl GYÖRGY: Vásárhely jeles sportolói. 1. rész
sportnak. Mivel ragaszkodott az OSC-hez, sportolói a tehetősebb egyesületekbe továbblépve érték el nemzetközi sikereiket, de eredményeikben az ő iskolája is munkálkodott. A szorgos, kötelességtudó sportolókat kereste, belőlük nevelt bajnokokat. Juhász Katalinnal azonban egymásra talált a mester és a tanítvány, útjaik nem váltak el. Az eredmények mindkettőjük számára váratlanul és gyorsan jöttek egymás után. 1956-ban és 1957-ben több kiváló vívónk külföldön maradásával megnyílt az út egy fiatalabb korosztály számára az érvényesüléshez. Az 1957. évi magyar bajnokság egyik legnagyobb meglepetését Juhász Katalin egyéni győzelme jelentette. „Az egész terem melegen ünnepelte az új magyar bajnokot, aki nem csak a nézőknek, hanem önmagának is meglepetést okozott. Arra a kérdésre, hogy mit várt a bajnokságtól, őszintén a következőket mondta: »Az volt minden vágyam, hogy bejussak a döntőbe«.”3 Ebben az évben kijutott a főiskolai világbajnokságra, ahol kiváló vívással egyéniben második lett, csapatban Ágoston Judittal, Kelemen Verával és Morvay Zsuzsával aranyérmet nyert. Vívása meggyőzte a válogatott vezetőit, és benevezték a két héttel később ugyancsak Párizsban rendezett felnőtt világbajnokságra is. Bár helyezést nem ért el, ettől az időponttól visszavonulásáig folyamatosan válogatott maradt. A világbajnoki címre sem kellett sokat várnia: 1959-ben Budapest adott otthont a földkerekség legjobb vívói találkozójának. Ezen a gyönyörű versenyen, mely zsúfolt nézőtér előtt zajlott le a Sportcsarnokban illetve a Jégszínházban, női tőrözőink váratlan eredményekkel lepték meg a közönséget. Az egyéni versenyek során nem találtak magukra, csupán Juhász Katalin került közülük döntőbe, ő az ötödik helyen végzett. Csapatunk (Juhász Katalin, Dömölky Lídia, Morvay Zsuzsa, Kovácsné Nyári Magda. Rejtő Ildikó és Székelyné Marvalits Gyöngyi) viszont parádés vívással - 1955 után - visszahódította Magyarország számára a világbajnoki címet. A legjobb időpontban, hiszen a következő évben olimpiát rendeztek Rómában. A magyar lányok így elsőszámú esélyessé léptek elő, bár mindenki tudta, hogy a Szovjetunió legyőzése nem lesz könnyű feladat. És nem is sikerült. ,.Amikor [...] a magyar női tőrcsapat selejtezőcsoportjában mindkét ellenfelét jó vívással és imponáló fölénnyel legyőzte, reménykedni kezdtünk, hogy megszakad a magyar vívók eddigi gyenge olimpiai szereplése, és női tőrcsapatunk nem követi majd a férfiak példáját. [...] A magyar csapat csak 3:3-ig volt egyenrangú ellenfele a szovjet vívóknak. Ettől kezdve a szovjet lányok átvették a kezdeményezést, és biztosan győztek. Szovjetunió - Magyarország 9:3. (Dömölky 1, Rejtő 1, Juhász 1, Kovácsné)”.5 6 Vásárhelyi 5 Népsport. 1957. jún. 24. 6 Uo. 1960. szept. 4. 463